Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1977-1978

1978. január 16. (448-564) - 1. Beszámoló a Villamosmérnöki Kar munkájáról - 2. Javaslat a Felsőoktatási Tanulmányi Érdeméremmel történő kitüntetésre - 3. Javaslat doktori szigorlat kandidátusi szakmai vizsgaként történő elfogadására

- 8 d./ Nappali szakmérnökképzés /"C" képzés/ A Kar régi törekvésé, hogy a világ majd valamennyi országához hasonlóan létrehozza az egyetemen folyó szervezett, nappali postgraduális képzést, ezért kidolgozta a fejlesztr-lcutaté irányú nappali szakraérnökképzést. A nappali szakmérnökképzésben vállalatok fiatal szakemberei vehetnek részt oly módon, hogy a vállalattal kötött szerződés értelmében a hallgató két évig az egyetemen, mint kihelyezett munkahelyen vesz részt nappali képzésben. A Kar a képzés uj formáját, elsősorban a legjelentősebb ipari nagyvállalatokra alapozta, és elképzeléseit az ipar messzemenően támogatta. Már az első évben 25 vállalat mintegy 97 témát hirdetett meg és csak a Kar tanszékeinek befogadóképessége, továbbá a felvételi követelményeiének eleget tevő hallgatók szórva korlátozta az első évfolyam létszámát. A Karon lévő tudományos ösztöndijasok is ebben a képzésben vesznek részt. A nappali szakmérnökképzés célja elsősorban a magasszinvonalu alkotómunkára, a kutató-fejlesztő munkára való készség kifejlesztése. A képzés ezért elsősorban a hallgatók önálló tevékenységére alapoz, amelyet a bázistanszéken, a témafelelős oktató irányitásával, féléves munkatervek alapján végez, ezen kiviil a rokon szakterület szakmérnökhallgatói szakszemináriumok keretében dolgozzák fel a kijelölt ismeretanyagot. A képzés tanterve kötelező érarendi foglalkozásokat is előir: a hallgatók társadalomtudományi, természettudományos és szaktárgyakat választhatnak és nagy óraszámú intenziv nyelvoktatásban részesülnek. A képzés szakmérnöki diplomateiv készítésével és államvizsgával végződik, a hallgatók szakmérnöki oklevelet kapnak. Az egyetemi doktori ciraet a hallgatók a feltételek teljesülése esetén a levelező szakmérnökökhöz hasonló kedvezményes eljárással szerezhetik meg. A postgraduális képzést 1974-ben inditottuk, az eddigi évfolyamok létszámadatai a 6. táblázatban láthatók. A nappali szakmérnökképzéssel szerzett tapasztalataink rendlcLvül kedvezőek. A rugalmas képzési forma nagyon jó oktatási-nevelési lehetőségeket teremt és visszahat a tanszéki kutatómurikára is. Ugyanakkor a nappali szakmérnökképzés uj formájával sikerült egy rendkivül káros folyamatot megállitani és megfordítani: a korábbi években legjobb hallgatóink nem voltak hajlandók ipari nagyvállalatoknál elhelyezkedni, indokolatlanul nagy arányban helyezkedtek el kutatóintézetekben. E továbbképzési forma keretében a felvett hallgatók túlnyomó többsége a villamosipar legjelentősebb nagyüzemeivel kötött szerződést /a jelenlegi I. évfolyam hallgatói közül 28 fő ipari vállalat, 3 fő pedig kutatóintézet, a II. évfolyam hallgatói közül 25 fő ipari vállalat és 8 fő kutató intézet dolgozójaként kezdte meg a továbbképzést/. e./ Levelező szakmérnökképzés A Kar évente 2-6 levelező szakmérnöki szakra vesz fel hallgatókat. A beszámolási időszakban inditott szakok adatai a 6. sz. táblázatban láthatók. Néhány szakot hosszú évek éta kétévi ciklusban rendszeresen inditunk.