Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1976-1977

1976. november 15. (271-461) - Nyilvános ülés - Zárt ülés: - 1. Javaslat egyetemi tanári és docensi pályázatok kiírására - 2. Beszámoló kollégiumaink időszerű kérdéseiről. Javaslat a kollégiumok új irányítási rendszerére vonatkozó kísérlet bevezetésére - 3. Különfélék: doktori szigorlatok szakmai kandidátusi vizsgaként való elfogadása

- 36 mi igazgatónk a másik intézménynek nem alkBimozott ja, tehát a Bláthy-féle intézmény igazgatója nein Javasolhat ellene sémiit. Ezért szükségesnek tartom a különválasztást. Ha a különválasztáe megvan, akkor azután lehet deklarálni a kollégiumok feladatait, amelyekben ezek szerepelnek, Lóüositani kell az igazgató feladatait ugy, hogy abool világosan kiderüljön, milyen mértékben felelős 5 a gondjaira eizott épületért, Taszta helyzetet kell teremteni, hogy miiyen mértékben föleiüs. Két heiyen is felmerül a felelősség kérdése: a ruspéi utcáoan éa ugyaneztgondolom a öchSnerz kollégiumra vonatkozóan is. Ez alapvető kérdés, Ugy gondolom, hogy ezzel azt akarje kifejezni az anyag, hogy a kollégium igazgatója és az önkormányzat olyan viszonyban vannak egymással, mint amilyen ez, hogy a Kari Tanácsnak vannak jogai, viszont a dékán őrködik afelett, hogy a Kari Tanács ne hozzon olyan döntést, amely eiientétoen volna a magasano szervek rendelkezéseivel. Ha ezt akarjuk tenni, akkor az igazgató jogköréhez, amiről beszéltem, egy következő pontban még olyan jogot is keli adni, hogy ha ezen funkciójából kifolyólag azt tapasztalja, hogy egy kollégista megszegi a kollégium számára előirt fegyelmi szaoályzatot, akkor nemcsak a KB indíthat fegyelmit, hanem 5 indithac fegyelmit, éa ha ezt a K3 nem hajlandó akceptálni, ekkor joga van neki a dékánhoz fordulni, és akkor a aékán a saját hatáskörében elrendeli n fegyelmit. Ugyanez vonatkozik az eeyüttmüködÓ3nek olyan formájára