Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1975-1976
1976. május 27. (859-1301) - Egyetemi Tanács és a Pártbizottság együttes ülése - Az Egyetemi Tanács ülése - 1. Személyi kérdések - 2. Javaslat az Egyetemi Tanácsba meghívandó külső tagokra - 3. Javaslat az Egyetemi Tanács bizottságainak vezetőire és tagjaira - 4. Javaslat arany-, gyémánt-és vasoklevél adományozására - 5. Javaslat a BME Emlékérme adományozására - 6. Javaslat a doktori szigorlatok szakmai kandidátusi vizsgaként való elfogadására
- 9 miatt - egy későbbi időpontra halasztottuk. A számonkérési módszerek fejlődésében, a módszertani fejlődéshez hasonlóan lemaradást figyelhetünk meg - a tartalmi előrelépéshez képest -, ami elsősorban a megszokotthoz való ragaszkodásra és bizonyos mértékig a fejlesztéssel járó munkatöbblettől való idegenkedésre vezethető vissza. Továbbra is helytállónál! kell tekinteni az Egyetemi Tanács 1974.december 16-i ülésén előterjesztett "A tanulmányi helyzet elemzése, értékelése, a számonkérési-ellenőrzési rendszerünk és fejlesztésének feladata" cimü anyag megállapitását: "a hallgató nem folytat egyetemi tanulmányokat, hanem eleget tesz a vizsgakövetelményeknek". Fenti megállapítást egyebek között alátámasztja a tanulmányi idő beosztása is. Egy félév összesen 21 hetéből elvileg 14 hét szorgalmi időszak, 7 hét vizsgaidőszak. A valóságban ez az arány kb. 11:9. /A szorgalmi időszakból egy hét általában munkaszüneti napokra, egyéb szünetekre forditódik, utolsó hetében elővizsgákat engedélyezünk, a hallgatók jelentős része pedig a szorgalmi időszak első 2-5 hetében még dékáni, vagy rektori halasztással tesz vizsgát./ Ha figyelembe vesszük az előadási órák látogatottságát is, akkor megállapíthatjuk, hogy a hallgatók ismeretszerzése legalább felerészben az oktatók ismeretközlő, irányító, szabályozó szerepének kikapcsolásával, az ismeretek tartós elsajátítása és a készség kialakitása szempontjából kedvezőtlen módon /"rohammunkában"/ történik. A rövid szorgalmi időszakok miatt a hallgatók heti óraterhelése nem csökkenthető jelentősen /azaz a szorgalmi időszakban a hallgató önálló munkájára jutó idő nem növelhető/, oktatási célú eszközeink /tanterein, laboratórium, műszerek/ kihasználtsága kedvezőtlenül alakul, az oktatók oktatási terhelése egyenlőtlen eloszlású stb. Ezt az oktatási, ismeret elsajátitási és gazdaságossági szempontból egyaránt kedvezőtlen helyzetet elsősorban a számonkérési rendszer fejlesztésével lehet megváltoztatni. A következőkben határozott intézkedésekkel el kell érnünk, hogy a vizsgával záruló tantárgyak jelentős részénél - megfelelő módszertani fejlesztés után - a vizsgajegy évközi munka és ellenőrzés alapján megszerezhető legyen. Ebben az esetben ugyanis a szorgalmi időszak időtartama lényegesen megnövelhető, a heti óraszám pedig jelentősen csökkenthető lenne.
