Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1975-1976
1976. május 27. (859-1301) - Egyetemi Tanács és a Pártbizottság együttes ülése - Az Egyetemi Tanács ülése - 1. Személyi kérdések - 2. Javaslat az Egyetemi Tanácsba meghívandó külső tagokra - 3. Javaslat az Egyetemi Tanács bizottságainak vezetőire és tagjaira - 4. Javaslat arany-, gyémánt-és vasoklevél adományozására - 5. Javaslat a BME Emlékérme adományozására - 6. Javaslat a doktori szigorlatok szakmai kandidátusi vizsgaként való elfogadására
- 2 2, Az oktatás tartalmi kérdései Az elmúlt években oktatásunkban jelentős tartalmi és szerkezeti változások következtek be. Az 1970. év óta folyó tantervkorszerüsitési munkálatoknak lendületet adott és egyben irányt is mutatott az oktatáspolitikai határozat, továbbá az MSI ill. OM tantervi irányelvei. Az Egyetem valamennyi karán megtörtént, illetve folyamatban van az oktatott anyag felülvizsgálata, a népgazdaság fejlődésével felme>ban kielégitő oktatási rendszer kialalévő tantervek az 1972-ben, az oktatáspolitikai határozatok alapján megjelölt főbb fejlesztési irányoknak megfelelnek: növekedett az alapképzés aránya, törekvés mutatkozott a tárgyal: egymásraépülésének biztosítására, a felesleges átfedések megszüntetésére, az elsajátított ismeretek alkalmazására, a képzés rugalmasságának biztosítására. Ugyancsak megállapítható, hogy a.tantervek korszerűsítése általában megfontoltan, az igények és a lehetőségek figyelembe vétele mellett történt. A tantervek korszerűsítésének munkálatai - azon túlmenően, hogy lehetőséget biztosítottak az elsajátítandó ismeretek szelektálására, új, a korábbinál ésszerűbb rendszerbe foglalására - elősegítették a népgazdasági igényekkel összhangban álló képzési formák /kétlépcsős oktatás, intenzív képzés/, új szakosítási rend /funkciócentrikus szakosítás/ és új határterületi szakok kialakítását, valamint új ismeretek beépítését az oktatásba /pl. szervezési vezetési ismeretek/. A következőkben részletesebben megvizsgáljuk és értékeljük az oktatás tartalmában végrehajtott fejlesztőmunkánk egyes eredményeit. Az új tantervek kialakítása során általában szem előtt tartottuk az elméleti alapképzés erősítésé t, amit az Oktatási Minisztérium által megadott tantervi irányelvek is hangsúlyoznak /igy pl. a Gépészmérnöki Karon az alap-, alapozó-, a szak- és az ágazati képzés kiméretét a minisztériumi irányelvek 6:2:1 arányban állapították meg/. Az elméleti Általánosságban negállapitható, hogy a korábban elfogadott és már bef'' vezetett,a bevezetés előtt álló, továbbá a még kidolgozás periódusában ^ 4
