Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1975-1976
1976. május 27. (859-1301) - Egyetemi Tanács és a Pártbizottság együttes ülése - Az Egyetemi Tanács ülése - 1. Személyi kérdések - 2. Javaslat az Egyetemi Tanácsba meghívandó külső tagokra - 3. Javaslat az Egyetemi Tanács bizottságainak vezetőire és tagjaira - 4. Javaslat arany-, gyémánt-és vasoklevél adományozására - 5. Javaslat a BME Emlékérme adományozására - 6. Javaslat a doktori szigorlatok szakmai kandidátusi vizsgaként való elfogadására
- 3 alapképzés fejlesztése főként az alaptárgyi órák arányának a növelésével /pl. Villamosmérnöki Kar, Építészmérnöki Kar, Gépészmérnöki Kar/ és az elméleti alapok speciális tárgyakban történő oktatásának erősítésével /pl. Vegyészmérnöki Iíar/ történt. Az alapképzés arányának növelésével párhuzamosan nem minden esetben sikerült megvalósítani a megnövekedett alapismeretek megfelelő mértékű alkalmazását a szaktárgyakban. A további altban törekedni kell, hogy a részben szemléleti, részben pedig szervezési okokra visszavezethető fenti hiányosságot kiküszöböljük. További tantervkorszerüsitési tevékenységünk során nagyobb figyelmet kell fordítani , az alaptárgyak és a szaktárgyak kapcsolatára, egymásraépülésére. Munkánk során a fakultatív tárgyak arányának növelésével és ágazatok létesítésével törekedtünk a rugalmasabb, a változásokra gyorsan reagálni képes tantervek kialakítására. 1975-ően az összes tantárgy közel 9%-a volt kötelezően választható /az Építőmérnöki, Gépészmérnöki, Vegyészmérnöki karokon e tárgyak aránya 15/í> fölött van/. Az ágazatok száma az elmúlt öt év alatt csaknem 60^i-kal megnövekedett. Főként ennek tudható be a szakés ágazati tárgyak számának lcb. 50/S-os növekedése. A karonként egységes alapképzésre épülő, a kötelezően választható fakultatív tárgyaltat tartalmazó ágazati képzés és azokhoz kapcsolódó diplomatervezés rugalmasabbá tette oktatásunkat:a képzés túlnyomó részét kitevő alapés alapozó tárgyak változatlanul hagyásával /azaz elkerülve a túlzott specializálódásból származó káros következményeket/ követhetjük képzésünkben a népgazdasági igények változását. Nagyfokú tartalmi rugalmasságot biztosit a Villamosmérnöki Kar A-C képzése és a nappali szakmérnök képzés is. A számítástechnikai oktatá s intenzív fejlesztését a párthatározat megjelenése előtt kezdtük meg, s jelenleg a számítástechnikai alapképzés Egyetemünkön általános, több karon pedig /Villamosmérnöki Kar, Építőmérnöki Kar/ specialista képzés is folyik. A kari számitóközpontok kialakulásával párhuzamosan lehetővé vált a képzés módszerének fejlesztése /a gyakorlatok súlyának megnövekedése/, aminek hatására a
