Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1972-1973

1972. november 13. (275-408) - Az Egyetemi Tanács és a Pártbizottság együttes ülése - 1. Az oktatási rendszer pártfelülvizsgálatából adódó egyetemi feladatok

- 79 nika tanszéket, vagy a gépelemek intézetét, ennek az lenne az eredménye, hogy lenne egy száznál esetleg nagyobb létszáma oktatóval rendelkező intézet, amelynek körülbelül 5000 hallgatót kellene oktatnia, Ebben az esetben az az arány, hogy egy oktatóra 5,2 hallgató jut, elesik, és más lenne a helyzet, mert 120 oktatóra esne 5000 hallgató. Ha a mechanika és a gépelemek tanszéket vonjuk öszsze, akkor a vertikálishoz hasonló eset jön létre, és ha ezt még tovább folytatnám a gépek irányába, akkor képzelhetők el azok a vertikális intézetek, amelyek most már egy nagy oktatói, illetve egy viszonylag nem nagy hallgatói létszámmal rendelkeznek. Igaz, hogy az arány most olyan, hogy körülbelül 30-40 oktatóra jut 150 vagy 200 hallgató. Az előterjesztésben sző van arról, hogy a speoiális Ismeretek értéke osökken. Van még más Is: hogy a lexikális ismeretek értéke is osökken. frzzel nem vitatkozom, mert ez Így van. Viszont két helyen is sző van arról, hogy az alapképzés nem lehet Önoél, és hogy a megtanult anyag rendszeres alkalmazását módositununk kell. Ez pedig annyira konkrétam, hogy ügy is lehet nevezni, hogy speoiális valami. A speciális ismeretek jelentősége, ha azt nézzük, hogy azokat mennyire használja fel a hallgató közvetlenül, akkor valóban osökken. Azonban nem ez a célja a speoiális oktatásnak, hanem az, hogy a hallgató ne általánosságban tanuljon összefüggéseket. Ezzel kapcsolatben rögtön ebben a bekezdésben, és még néhány bekezdésben értelemzavaró szóhasználatokat találok. Itt egy nyelvészeti képletet kellene elmondani. Véleményem