Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1972-1973

1972. november 13. (275-408) - Az Egyetemi Tanács és a Pártbizottság együttes ülése - 1. Az oktatási rendszer pártfelülvizsgálatából adódó egyetemi feladatok

- 79 ­nika tanszéket, vagy a gépelemek intézetét, ennek az lenne az eredménye, hogy lenne egy száznál esetleg nagyobb létszá­ma oktatóval rendelkező intézet, amelynek körülbelül 5000 hallgatót kellene oktatnia, Ebben az esetben az az arány, hogy egy oktatóra 5,2 hallgató jut, elesik, és más lenne a helyzet, mert 120 oktatóra esne 5000 hallgató. Ha a mechanika és a gépelemek tanszéket vonjuk ösz­sze, akkor a vertikálishoz hasonló eset jön létre, és ha ezt még tovább folytatnám a gépek irányába, akkor képzelhetők el azok a vertikális intézetek, amelyek most már egy nagy okta­tói, illetve egy viszonylag nem nagy hallgatói létszámmal ren­delkeznek. Igaz, hogy az arány most olyan, hogy körülbelül 30-40 oktatóra jut 150 vagy 200 hallgató. Az előterjesztésben sző van arról, hogy a speoiális Ismeretek értéke osökken. Van még más Is: hogy a lexikális is­meretek értéke is osökken. frzzel nem vitatkozom, mert ez Így van. Viszont két helyen is sző van arról, hogy az alapképzés nem lehet Önoél, és hogy a megtanult anyag rendszeres alkalma­zását módositununk kell. Ez pedig annyira konkrétam, hogy ügy is lehet nevezni, hogy speoiális valami. A speciális ismere­tek jelentősége, ha azt nézzük, hogy azokat mennyire használ­ja fel a hallgató közvetlenül, akkor valóban osökken. Azonban nem ez a célja a speoiális oktatásnak, hanem az, hogy a hall­gató ne általánosságban tanuljon összefüggéseket. Ezzel kapcsolatben rögtön ebben a bekezdésben, és még néhány bekezdésben értelemzavaró szóhasználatokat találok. Itt egy nyelvészeti képletet kellene elmondani. Véleményem

Next

/
Thumbnails
Contents