Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1972-1973

1973. június 18. (1896-2033) - 1. A posztgraduális képzés időszerű kérdései - 2. Tantervek jóváhagyása - 3. Különfélék

- 5 területre szorítkozik és ezen a területen egésziti ki a mérnök ismereteit. Bár a tanfolyamokon mind az egyetemi, mind a főiskolai végzettségű szakemberek részt vehetnek, a képzés elsősorban az 5 éves képzési idejű mérnökök továbbképzését szolgálja. Az ilyen rövid tanfolyamok teszik ki a jelenlegi továbbképzés legnagyobb részét. Az éves átlagban induló többéves tanfolyamon 20-21 ezer mérnök vesz részt. i Az előbbiekben felvázoltak tükrében ez az irány nem fogadható el. Szükséges azt a formát vagy formákat felkutatni, amely szervesen kapcsolódik az egyetemi képzéshez és kielégíti az egyre sürgetőbb társadalmi igényeket /beleértve elsődlegesen az ipar igényét/. Fellelhető még a hosszu-idejü /200-300 órás tanfolyamok egy-egy komplexebb célkitűzéssel/ tanfolyami forma, elenyészően kis volumenben, noha az előzőekben körvonalazott egyes igények kielégitésére ez látszik jobban megfelelőnek. A szakmérnöki tanfolyamok sokféle irányú egyenlőtlen periodicitásu spektruma alakult ki az egyetemeken az elmúlt 15 evbenv többé-kevésbé törvényesen rendezett kedvezmény-rendszerrel. Ezeket a szakminisztériumok vagy az ipar üzemei közvetlenül csak kevéssé /de főleg egységesen/ befolyásolták, virányitották, létrejöttüket sokféle - gyakran véletlen és máskor szubjektív tényezőknek köszönhették. Jelenleg átlagban 30-34 szakon folyik az oktatás 700-900 résztvevővel. Ma már tradicionális továbbképzési formának számit a gazdasági mérnökképzés, amely iránt változatlanul nagy az érdeklődés. Jelenleg 3 karon 9 ágazaton több mint 300 fős beiskolázással folyik az oktatás. Továbbképzéseket szerveztek - minden egyeztetés és összehangolás nélkül társadalmi egyesületek /MTESZ-en belül majd minden tagegyesület/, kutatóintézetek, minisztériumok, stb. Ezekre is általában jellemző volt a rövid tanfolyamok túlnyomó többségben