Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1972-1973

1973. június 18. (1896-2033) - 1. A posztgraduális képzés időszerű kérdései - 2. Tantervek jóváhagyása - 3. Különfélék

- 2 kutatás vezető szakemberei közül rekrutálódnak/ társadalmi befolyást gyakoroljanak ... mind a rövidebb /továbbképző intézeti/ tanfolyamokra, mind pedig az egyetemek karaira épülő kétéves mérnök-specialista képzésre. A bizottságok megkezdték munkájukat és bizonyos kezdeti eredményeket már felmutattak. Jelentős tapasztalatokkal rendelkezik a szakmérnök és gazdasági mérnökképzés, kialakultak a továbbfejlesztésre vonatkozó első elképzelések. A tudományos továbbképzés szervezettségének, koordinálásának érdekében ugyancsak több kezdeményezés és intézkedés történt. Jelen előterjesztés elemezve a jelenlegi helyzetet, támaszkodva az MSZMP KB-állami oktatás helyzetével és továbbfejlesztésével kapcsolatban hozott határozataira, valamint az Egyetemi Tanács és a Pártbizottság 1972. november 13-i ülésén kitűzött felada~ tokra, meg kivánja fogalmazni a postgraduális képzés fejlesztésének néhány alapelvét, amelyek elfogadása esetében a következő tanévtől kezdve a konkrét intézkedések megfogalmazására és végrehajtásara kerülhet sor. 1. A műszaki szakemberképzés rendszere és annak fejlődése. Kiindulási elvként joggal szögezhető le, hogy a továbbképzés elveinek kialakításában az egyetem képzésből kell kiindulni és arra felépíteni a postgraduális képzést. A korábbi tipusu egységes 4,5-5 éves mérnökképzés rendszerét változatosabb, de még véglegesen nem kialakult strukturák váltották fel. Az egyes típusok: technikus, üzemmérnök, oki.mérnök képzésé önmagában még mindig eléggé merev és zárt, de a spektrum szélesebb. Egyes képzési típusokon belül is még elég gyakori a változatosság. /Vegyész elágazó képzés párhuzamos lépcsői, villamos B és C képzés vertikális lépcsőzése párhuzamosan az A-val és a megfelelő főiskolai kepzéssel, stb,/.