Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1972-1973

1973. június 18. (1896-2033) - 1. A posztgraduális képzés időszerű kérdései - 2. Tantervek jóváhagyása - 3. Különfélék

- 3 Mindezek indokolttá teszik a fentiekhez illeszkedő továbbképzési rendszer kialakítását. A műszaki szakemberképzés további várható tendenciái a rugalmasabb lépcsőzés irányába mutatnak. Az ipar mérnök szükségletének szár szerűen nagyobb hányadát a 3 éves főiskolán végzett üzemmérnökök fogják adni. A fejlesztő, kutató, igényesebb konstrukció és tervező munkát végző mérnököket a kb. 4 eves képzési idő felé tartó okleveles mérnökképzés biztosítja, amely aránylag kevéssé szakositot , főleg a természettudományos alapokat és a szakirányú mélyitésre való készséget adja. A fenti struktúrából következik, hogy az okleveles mérnök képzése tobb szempontból nem tekinthető teljesnek az egye bem befejezésekor Í a/ mivel egyetlen szűkebb területre sincs szakositva /de képes szakterületének bármelyik ágában elmélyülni/, b/ nincs elegendő gyakorlati ismerete azonnal teljesértékü fejlesztői vagy kutatói munkához /de át tudja tekinteni a területét és nagyon gyorsan felszedni a praktikus ismereteket/, c/ n ncs elggendő objektumismerete lexikális értelenben /de a rendező elveket smeri és el tud igazodni ugyanazon tipusu berendezések változatai között/, d/ egyetlen képzés sem készitheti fel a hallgatókat az időközbei megjelenő uj fizikai és technológiai fejlődésből eredő újdonságokra. A fent ékből ismét az következik, hogy az oktatási rendszer kiépítését módszeresen tovább kell vinni az oklevél megszerzése utáni időszakra is.