Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1972-1973

1973. június 18. (1896-2033) - 1. A posztgraduális képzés időszerű kérdései - 2. Tantervek jóváhagyása - 3. Különfélék

A POSTGRADUÁLIS KÉPZÉS IDŐS

ZERŰ KÉRDÉSEI JAVASLAT A MÉRNÖKI OKLEVÉL UT

ÁNI KÉPZÉS,JLMPELV1IM /Előterjesztés az Egyetemi Tanács 1973» junius 18-i ülésére/ Bár a mérnök továbbképzés különböző kérdései az utőbbi években több izben is szerepeltek az egyetemi vezető testületek napirendjén és a további fejlesztés szempontjából igen jelentős határozatok meghozatalára került sor a műszaki felsőoktatás és a továbbképzés területén az utőbbi evekben bekövetkezett változások szükségessé teszik a kérdéskomplexum űrbéli átfogó áttekintését és a továbbfejlesztés alapelveinek leszögezését. A szervezett éa koordinált továbbképzés megvalósításának lehetőségét kedvezően befolyásolja az a tény, hogy •a művelődésügyi miniszter az országos főhatóságokkal egyetértésben a Budapesti Műszaki Egyetem rektora felügyelete alatt az összes

9 a müvelődesügyi tárca alá tartozó mérnökképzési területek::."- kiterjedő hatáskörrel létrehozta a Mérnöki Továbbképzési Tanácsot. A Tanács elnöke a három műszaki egyetem professzorai közül egyr ehangzóar, meghatározott időre választott v-zető okt&tcíf a Th= nács tagjait a mérnök továbbképzésben érdekalt főhatdöág^k és társadalmi szervek delegálják. A Tanács tagjai zömükben elsősorban a műszaki fejlesztés kérdéseiben felelős minisztériumi szakemberek. A 163/1971. sz. rendelettel létrejött Mérnöki továbbképzési Tanács az eddig eltelt időben arra törekedett, hogy a három műszaki egyetem karaira épitett szakbizottságokkal /amelynek elnökei altalában a mértékadó iparág műszaki fejle ztési főosztályainak vezetői* titkárai az egyes karok továbbképzéssel megbizott dékánhelyettesei, tagjai az oktatás, a tudományos