Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1972-1973
1973. június 18. (1896-2033) - 1. A posztgraduális képzés időszerű kérdései - 2. Tantervek jóváhagyása - 3. Különfélék
- 22 megfogalmazásban, ami az előterjesztésben van, - egy dolgot azonban javasolok megváltoztatni, amit Szabó elvtárs is kifogásolt, és amire Gerendás elvtárs reflektált. Én a hat-nyolc éves időszakot, a hat-nyolc évet kihúznám és azt imám be, hogy: a szakterületenként meghatározható periodicitás alapján időszakonként kivánatos. Először ugy fogalmazták meg az előterjesztők, hogy kötelező volt. £n awqr kihúztam a "kötelező" szót és javasolom, hogy ugy fogalmazzuk meg, ahogyan az előbb mondtam. Ez azonban new azt jelanti, hogy ugy kellene tekintenünk, hogy az vesz részt, aki akar. Olyan helyzetet kell az országban megteremteni, hogy minden mérnök érezze a szükségét, szinte «ar erkölcsi kötelezettségét annak, hogy részt vegyen a továbbképzésben. Van egy orosz mondás, amely ugy szól, hogy: kötelező önkéntesség. A Szovjetunióban kialakult ez a rendszer; nem lehet val&it elbocsátani, elmarasztalni, vagy a diplomájától megfosztani azért, mert nem tanul, de érezzen ilyen irányban kötelezettséget. Ezt kell az országban megteremteni. Ehhez sok módszer van, mert a tárcák, a vállalatok és a kutató intézetek, ahol ilyen igényekkel k lépnek fel, ez elől nem fognak elzárkózni. Tehát javasolom, hogy ne határozzuk meg az évek számát. Megfelel ez? /Igen./ A 2/ pontnál azt javasolom, hogy mielőtt áttérnénk annak a felsorolására, hogy mit akarunk elemezni és tisztázni, oda Írjuk be: szükség van rl yw w intézkedés összeállítására, araely tartalmazza az anyagi, a tárgyi ás a szervezési feltételeket. Tehát olyan intézkedési terv legyen és utána legyen annak felsorolása, amit meg akarunk tenni. Véleményem szerint a 3/ pontban előadottak nem igényelnek külön pontot, hanem ez tulajdonképpen a 2/ pontnak a befejezése. Ezzel íí^caolatban elhangzott egy megjegyzés, - azt hiszem, hogy Szabó elvtárs részéről - hogy a december 31-i határidő @3et-
