Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1971-1972

1972. február 28. (613-973) - 1. Bejelentések - 2. Beszámoló a Villamosmérnöki Kar munkájáról és javaslat a Villamosmérnöki Kar kísérleti oktatásának új tantervére és oktatási célkitűzéseire - 3. Javaslat a Vegyészmérnöki Kar esti-levelező tagozatának új tantervére - 4. A számítástechnikai, mérnök-tanári és szakmérnöki képzés tanterveinek jóváhagyása - 5. A határterületi képzés oktatási célkitűzései és bevezetésének egyéb kérdései - 6. Különfélék

553.195/1972. J avaslat "MÉRNÖK-BIOLQGUS" KÉPZÉS INDÍTÁSÁRA NAPPALI TAGOZATON A BUDAPESTI MŰSZAKI EGYETEMEN. /Előterjesztés az Egyetemi Tanács 1972. február 28.-i ülésére./ I. BEVEZETÉS. ELŐZMÉNYEK Az egész világon tapasztalható tudományos, műszaki, gazdasági fejlődéssel párhuzamosan egyre több olyan probléma merül fel, amelyek megoldásához két vagy több tudomány határterületeit jól ismerő szakemberekre van szükség. A határterületi problémák és a határterületi tudomány jelentőségét nagycua,,. jól szemléltethetjük az utóbbi évtizedekben, különösen gyorsan fejlődő műszaki tudományok és a biológiai tudományok kapcsolatán. Olyan nagyjelentőségű és megoldásra váfó problémák, mint a környezetvédelem, vizgazdálkodás, egészségvédelem, olyan jelentős népgazdasági ipari és mezőgazdasági feladatok, mint például a gyógyszeripar* fermentációs ipar fejlesztése, ipari növények nemesitése, talajjavitási, táplálkozástani, takarmányozási kérdések megoldása, orvosbiokémiai kutatások végzése, stb. igénylik a biológiai és műszaki tudományok együttes koordinált alkalmazását. Ma már gyre világosabban kirajzolódik a vegyészmérnöki /és részben más, pl. építőmérnöki, épitészmérnöki, stb./ és a biológiai tudományok között az a határterület, amelyet biomérnökség cimszóval foglalnak össze. Az előzőekben vázoltak teszik érthetővé azt, hogy számos országban folyik biomérnöki jellegű felsőfokú képzés. A-hazai fejlődést és igényeket figyelembe véve indokoltnak látszik a határterületi speciálista képzés megindítása.