Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1971-1972
1972. február 28. (613-973) - 1. Bejelentések - 2. Beszámoló a Villamosmérnöki Kar munkájáról és javaslat a Villamosmérnöki Kar kísérleti oktatásának új tantervére és oktatási célkitűzéseire - 3. Javaslat a Vegyészmérnöki Kar esti-levelező tagozatának új tantervére - 4. A számítástechnikai, mérnök-tanári és szakmérnöki képzés tanterveinek jóváhagyása - 5. A határterületi képzés oktatási célkitűzései és bevezetésének egyéb kérdései - 6. Különfélék
- 15 • Jelentés Elegendő, sőt bőséges létszámkeret áll rendelkezésre a külföldi termelési gyakorlatok lebonyolításához, és jó kapcsolatok alakultak ki főként a szovjet és NDK partnerekkel® Szovjet részről""több kezdeményezés történt a kapcsolatok további bővitésére.;. ennek részünkről csupén az az akadálya, hogy máris nehézségeink vannak a külföldre induló magyar csoportok létszámkereteinek kitöltésével. Jüanék' egyik oka a már kialakult nem kicsiny 'fogadókapacitás, másik az örvendetesen fejlődő egyéni turizmus! harmadik pedig az ilyen - némiképp jutalomnak számitó gyakorlati formára küldhető - átlagosnál jobb eredményű, az ifjúsági munkában aktivan résztvevő hallgatók száma. Tanu.lmán.-yi kirándulások. A szakok, ágazatok speciális oktatási igényeiktől függően több-kevesebb üzemlátogatást, tanulmányi kirándulást szerveznek. Ezeknek igen jó a közösségiDumáló ereje is. A vidék fokozódó iparosítása lehotővé teszi a vidéki tanulmányi kirándulások további kiterjesztését; ezzel a lehetőséggel élni kivánunk. 0/ Esti-levelező oktatás Az oktatás e formája 195°~ben kezdődött Karunkon s az akkor még létező Állami Műszaki Főiskola is később ebbe olvadt bele. Az első időszak /különösen az ÁMF/ emberanyaga igen jó volt; ekkor jelentkeztek azok, akik a felszabadulás előtt, vagy a háború következtében el voltak zárva a felsőoktatástól. A következőkben a hallgatók'nagyrészét a munkásból lőtt ipari vezetők képezték, többségük becsülettel megállta a helyét® Az 1960-as évektől kezdve azonban az esti-levelező tagozatra beiratkozottak nagy része a nappali tagozaton m ag nem feleltek voltak, színvonala erősen csökkent. A túlzott - es kötelezően előirt -< létszámkeret feloldása után javitani lehetett a színvonalon, de csak egyetlen nem nappali tagozat - esetünkben a levelező - fenntartása vált indokolttá. Utolsó esti tagozatok évfolyamunk 1966-ban indult. A levelező hallgatók kiképzési hatásfoka döntő módon afe alábbi tényezőktől függs 1./ A felvett hallgatók előképzettsége és rátermettsége 2./ A hallgatok tényleges munkaköre 5./ A hallgatók és egyetem közti érintkezés mértéke 4./ A hallgatók szakmai érdeklődése. Ami az 1./ pontot illeti^ a levelező oktatási formára csak az átlagosnál jobb képességű hallgatókat kellene felvenni, mart elmélyült egyéni, tanulásra csak ezek képesek. Az Egyetemnek a jelenlegi rendolekek értelmében sajnos nincs módja megkövetelni, hogj? a hallgatók legkésőbben a 3® tanulmányi év megkezdéséig ténylegesen a választott szaknak megfelelő munkakörben'"dolgozzanak. Ez pedig a 2. pont szerint fontos feltétele lenne a level«ző oktatás sikerének, mert a szakma gyakorlati elsajjátitását az Egyetem a rendelkezésre álló rövid érintkezési idő alatt nem tudja biztosítani.
