Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1971-1972
1972. február 28. (613-973) - 1. Bejelentések - 2. Beszámoló a Villamosmérnöki Kar munkájáról és javaslat a Villamosmérnöki Kar kísérleti oktatásának új tantervére és oktatási célkitűzéseire - 3. Javaslat a Vegyészmérnöki Kar esti-levelező tagozatának új tantervére - 4. A számítástechnikai, mérnök-tanári és szakmérnöki képzés tanterveinek jóváhagyása - 5. A határterületi képzés oktatási célkitűzései és bevezetésének egyéb kérdései - 6. Különfélék
- 7 - • Jelentés A célkitűzések megvalósításánál figyelembe kell venni, hogy a napjainkban végbemenő technikai fejlődés gyors üteme a korszerű mérnöki tevékenység alapvető változását teszi szükségessé nemcsak a rohamosan fejlődő, hanem a kiforrottabbnak látszó területeken is. A mérnöki munkának egyre nagyobb része a kutatási és fejlesztési tevékenyseg, am aly feltételezi a fizika elmélyült, jól magalapoz ott ismeretét és az egyre bonyolultabb matematikai modelleket alkalmazó rendszerelmélet felhasználását. Ugyanakkor a mérnöki munkában fontos szerepe van a műszaki gazdasági és egyéb szempontokat figyelembevevő optimális megoldások keresésének is. Az emiitett körülmények a mérnökképzéssel foglalkozó egyetemek számára általánosságban is uj követelményeket jelentenek. E követelmények különösen élesen jelentkeznek az átlagosnál is gyorsabban fejlődő elektrotechnika és elektronika területén.A képzés során el kell érni a hallgatók tudásának, képességeinek, szemléletének olyan fejlődését ? amely jó alapot jelent arra, hogy a technika rohamos változásával lépést tudganak tartani, ifi^yre fontosabbá válik egyes, esetleg elavuló tényanyagok oktatasa helyett inkább a tudományos módszerek alkalmazási készséget elsajátíttatni a hallgatókkal. E cél eléréséhez szükségesnek látszik a nelenlegi mérnökképzést differenciáltabbá tenni. Ez a differenciálás a különböző mérnöki munkakörök és nem a szakmai területek szerinti további specializált szakmai ismeretek ugyanis gyorsan elavulnak, mig a különböző munkaköröknek megfelelően képzett mérnök a maga területén könnyebben és gyorsabban tud a fejlődéshez alkalmazkodni. Magyarországon is szükségessé vált a villamosmérnököknek a termelés különböző fázisaiban elfoglalt helyét a képzés során figyelembe venni. Megalakultak a felsőfokú technikumok majd a műszaki főiskolák, s ezzel a műszaki egyetemek feladata is megváltozott. így többek között üzemmérnökök képzése a továbbiakban nem a Villamosmérnöki Kar feladata. Célunk az irányitó, tervező, fejlesztő kutató villamosmérnökök képzése. A technika fejlődése szükségessé teszi uj szemléletmódok igy pl. számítástechnikai rendszertechnikai szemléletmód kialakítását'és elterjesztését. b/ A nappali oktatás-nevelés Rövid történet A Villamosmérnöki Kar nappali tagozatra első évre először az 1950/51 tanévben vett fel hallgatókat, ükkor készült az erősáramú és gyengeáramú szak első teljes tanterve* A tanterveken még erősen érződtek a gépészmérnöki hagyományok. 1952-ben alakult a műszer- és finommechanika szak és készült el a szak tanterve.
