Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1971-1972

1972. március 27. (974-1345) - 1. Jelentés a BME 1971. évi gazdálkodásról - 2. Személyi kérdések - 3. Különfélék

- 54 bárhol alternatív javaslat keletkezik, akkor a Kari Tanács szavazása érvénytelen és az Egyetemi Tanács a felvetett alternatívák között választhat. Abban az esetben

?ha számszerűleg is kiderül, hogy a Kari Tanács fenntartja a javaslatait, - tehát nem tárgyal egy nem javasolt dolgot - akkor nem szükséges az Egyetemi Tanács ülését még egyszer összehivni. Elvileg Frigyes elvtárs álláspontjához csatlakozom, és a következőket szeretném mondani. Az egyetemnek van egy bizonyos apparátusa, és ahogyan a gazdasági ügyek tekintetében megszoktuk azt, hogy a Kari Tanáosoknak és az Egyetemi Tanácsnak tudniok kell, hogy mit csinálnak, mert a gazdasági és műszaki főigazgató szakemberei mindig utána néznek a dolgoknak, és igy számszerű hibák nem kerülnek az Egyetemi Tanáos elé, - ugyanigy a jogi kérdésekben az apparátusnak észre kellene vennie az ilyen hibákat. Legyen valamilyen egységes formája annak, ahogyan az ilyen ügyeket a hat karon intézik, - most a Társadalomtudományi Tanszékeket nem veszem számításba. Tehát: legyen egy összegyűjtött adatlap, amelyen a legfontosabb dolgok nyiván vannak tartva, és ne minden kar mást tartson fontosnak. Ha valamit nem helyesen terjesztettek elő, azt vissza kell adni az apparátusnak, a dékánoknak, illetve a Kari Tanácsoknak még akkor is, ha tartalmilag rendben van az ügy. A helyzet az, hogy most, három héttel utóbb vesszük észre, - amikor már szőrit bennünket a határidő - hogy hiba történt, tehát kinos helyzetben vagyunk, holott lett volna idő a dolgoknak utána nézni és a hibát korrigálni. Nem szerenesés dolog, hogy az Egyetemi Tanáos ülésén egy éles szemű embernek kell ezt észrevennie. Sokkal kínosabb lenne, ha a Mi0