Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1970-1971

1971. február 22. (696-873) - Az Egyetemi Tanács és a KISZ VB együttes, nyilvános ülése - Zárt ülés - 1. Az Egyetemi Tanács és a kari tanácsok munkamódszere, működésének mechanizmusa - 2. Minisztériumi leiratok ismertetése - 3. A Felsőoktatási Tanulmányi Érdemérem - 4. Tájékoztatás az Egyetemi Tanács ülésein hozott határozatok végrehajtásáról - 5. Dr. Fekete József egyetemi docensi pályázata

-leüléseken és elmondják, hogy milyen tárgyalások, álláspontok alakultak ki, és a kormányrendeletek mit irtak elő, amit figyelembe kell venni. Ezeknek a bizottságoknak nincsen olyan hatáskörük, hogy valamilyen kérdésben állást foglalhatnának, vagy dönthetnének, hanem csak előkészítik az elnökség, vagy a Kari Tanáos részére az anyagókat. Minaen terilet, és a rendi szeresen folyó munka is valamelyik bizottsághoz tartozik. Talán ha egy példát mondanék, akkor jobban volna a dolog megérthető. Az oktatási-nevelési bizottsághoz tartoznak a jegyzet-ügyek is. A jegyzet-bizottság elnökB az oktatási-nevelési / bizottságnak a tagja, és az oktatási-nevelési bizottságból, illetve a nem oktatási-nevelési bizottság tagjaiból igy szerveződik, hogy a bizottság elnöke bizza meg erre a munkára a tagokat. A bizottság elnöke dönti el, hogy az oktatási-nevelési bízottságvagy ahogyan mi hívjuk: a célbizottság foglalkozzon valamilyen kérdéssel. A lényeg az, hogy a dékán az elnökség, vagy a Kari Tanács elé úgy jön, hogy a bizottság elnöke aláirja, tehát 5 döntötte el, hogy kivel végezteti el a munkát. Mindenesetre neki kell aláírnia, hogy felelősséget vállal. A bizottságok alapvető feladata, hogy minden lényeges elvi kérdésben javaslatot tegyenek, állást foglaljanak és figyelemmel kisérjék a Karon a fejlődést ezekben a kérdésekben. Ezzel szemben: határozatot nem hozhat^csak előkészit-he tik a munkát. Ezt azért hangsúlyozom itt, mert az előterjesztés szerint a Kari Bizottságokat az egyetemi bizottság közvetlenül is felkárheti. Kérem, hogy ezt ne igy fogalmazzuk meg,