Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1970-1971

1970. november 16. (123-330) - Nyilvános ülés - Zárt ülés - 1. Beszámoló az oktató-nevelő munka korszerűsítését szolgáló 1969/70. tanévi kari intézkedésekről - 2. Az Egyetem káderutánpótlási terve - 3. Javaslat az egyetemi tanári és egyetemi docensi pályázatok kiírására - 4. Személyi kérdések - 1. Egyetemi docensi pályázat elbírálása - 2. Javaslat díszdoktorrá avatásra

- 59 emberek, de a mai fiatalokkal nem tudják állni a versenyt. Van egy csomó tehetséges fiatal, aki viszont ezek miatt nem tud előre jutni. Most a szerződéses rendszert vezettük be a fiataloknál. Hogy ez helyes-e, vagy nem ? - azon lehet vitatkozni. Nem tudjuk megoldani, hogy ezeket a rendes és tisztességes embereket hogyan lehetne kutatóknak átpasszolni. Jő volna ezt valahogyan megoldani. Dr. F r i g y e s Andor: Tisztelt Egyetemi Tanáos! Ha Holló elvtárs nem vetette volna fel ezt a kérdést, akkor én is csak kérdés formájában mertem volna felvetni. Ami engem megragadott, az a kutató intézeti praxis. Ha egy kutató intézeti praxis aequi valens az oktatási gyakorlattal, akkor miért nem aequivalens a mi munkánkban való részvétel a kutató intézeti praxissal? Van olyan terület, ahol az egyetemnek bizonyos helyei még a műszaki megvalósítások vonatkozásában, tehát az apró pénzre-váltásban is többé-kevésbé egyenlők, de van olyan hely, ahol messze egyes ipari bázisok felett vannak. Holló elvtárssal teljesen egyetértek. Sok olyan kollégáról tudok, akiket nem cserélnék el semmiféle, az iparból jött emberrel, - nemcsak a tudományos munka szempontjából, hanem akkor sem, ha egy műszaki alkotást kell létrehozniok. A másik kérdésem szintén ehhez kapcsolódik. Az a rendkivül nagymértékű létszám-növekedés, amely az elmúlt időszakot jellemezte, gyakorlatilag meg fog szűnni. Itt fel fognak merülni az elöregedési problémák. Ebben a tekintetben pesszimista vagyok a jövőt illetőleg, mert nemosak olyan emberekről van sző, akik itt tisztességgel megöregedtek és úgy érték el az 50 éves