Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1970-1971

1970. november 16. (123-330) - Nyilvános ülés - Zárt ülés - 1. Beszámoló az oktató-nevelő munka korszerűsítését szolgáló 1969/70. tanévi kari intézkedésekről - 2. Az Egyetem káderutánpótlási terve - 3. Javaslat az egyetemi tanári és egyetemi docensi pályázatok kiírására - 4. Személyi kérdések - 1. Egyetemi docensi pályázat elbírálása - 2. Javaslat díszdoktorrá avatásra

- 58 nak a gyakorlattól, ós nem vesznek részt az alkotó tevékenységben, - mert az alkotó tevékenység a műszerekben, a gépekben és az épületekben nyilvánul meg - akkor nem lesznek alkalmasak arra, hogy ilyen feladatokra képes hallgatókat neveljenek. Felvetem azt a gondolatot, vajon nem lehetne-e engedélyezni a szakokon, a karokon, illetve azokon a tanszékeken, ahol erre szükség van, a félállások rendszerét. Ez azt jelentené, hogy az oktatók vállalnának félállásokat a tervező intézetekben. Ilyen módon a szakterületeken működő tiz intézet mindegyikében lennének félállásban oktatóink, aminek eredményeképpen a szakterületek összes tapasztalatai a tanszékeken csapódnának le. így nemosak esetlegesen, hanem mindig szervezett formában megmaradna kapcsolatuk a tanszékkel. Felvetem ezt a kérdést, hogy mennyire lehetséges a félállások rendszerének bevezetése azokon a szakokon, ahol erre szükség és lehetőség van. Holló János: Tisztelt Egyetemi Tanács! Hangsúlyozni kivánom: nem az számit, hogy ki, mennyi időt töltött az iparban, - hiszen az egyetemen is lehet ipari szemléletre szert tenni. Tudok neveket mondani - nálunk is vannak ilyenek. Ne fetisizáljuk semmiképpen sem az ipari gyakorlatot és szemléletet. Attól függ, hogy ki milyen helyen van, és hol dolgozik. Az egyetemen is meg lehet ezt szerezni, tőlünk függ csupán, hogy el tudjuk-e érni, vagy nem. A másik, amiről szólni akarok, az elöregedés kérdése. Egyszer már felvetettem a rektor elvtársnak, hogy az a bizonyos 50 év körüli idő a kritikus, mert a problémát itt az 50 év körüli adjunktusok jelentik. Ezek között vannak rendes, tisztességes