Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1969-1970

1970. június 29. (418-601) - 1. A Közlekedésmérnöki Kar tantervei - 2. Az Építészmérnöki Kar új oktatási módszerének kísérleti bevezetése - 3. Tanszékvezetői megbízások - 4. Egyetemi tanári pályázat elbírálása - 5. Vas-, gyémánt-és aranydiplomák adományozására vonatkozó kari javaslatok

- 3 Ezután a Szabadalmi Bíróságra került, mint bírósági titkár, később szabadalmi bíró. 1950-ben - a Szabadalmi Biróság megszűnése után - az Országos Találmányi Hivatalhoz került, mint főelőadó, és itt dolgozott 1962-ben történt nyugdíjazásáig. 4. Dr.Kazinczy László 1920-ban szerezte meg 0748. sz. gépászmérnöki oklevelét,, 1920-1945-ig a Magyar Állami Vas-Acél és Gépgyáraknál, 1945-1948-ig a Gammánál, 1948-1951-ig az Állami Ipari Tervező Intézetnél dolgozott. 1951-1957ben történt nyugdíjazásáig a Gamma Optikai Müveknél dolgozott, mint főkonstruktőr. 1949-1953-ig a Budapesti Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Kar Gépgyártástechnológia Tanszékén, mint mefehivott előadó a Forgácsolás és forgácsoló szerszámok, valamint a Szerszámgépek c. tantárgyakat adta elő. 1955ben jelent meg Szerszámgépek c. tankönyve. Később a Villamosmérnöki Karon oktatott, mint meghívott előadó. 1939-ben szerezte meg műszaki doktori oklevelét. A Tudományos Minősitő Bizottság 1952-ben felülvizsgálva tudomárjos munkásságát a műszaki tudományok kandidátusává nyilvánította. 1963-ban címzetes egyetemi tanári cimet kapott. Kitüntetései

: 1959-ben Szocialista Munkáért Érdemérem 1960-ban "Pattantyús Ábrahám Géza" arany fokozat. 5. Kirchknopf István 1920-ban szerezte 6502.sz. gépasraérnöki oklevelét. 1920-26-ig különböző hajógyárakban dolgozott, majd 1926-1929-ig a Felten és Guilleaume Kábelgyárban távkábelszerelési munkákat végzett, 1929-1934-if munkanélküli volt, csak alkalmi mérnöki munkát végzett. 1934-1935-ig útépítési munkáknál dolgozott, 1935-1949-ig a Bohn Testvérek téglagyáraiban üzemmérnöki munkát végzett, 1949-től - egy évig a Ganz Hajógyárban a terv és kalkulációs osztályon