Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1969-1970

1970. június 29. (418-601) - 1. A Közlekedésmérnöki Kar tantervei - 2. Az Építészmérnöki Kar új oktatási módszerének kísérleti bevezetése - 3. Tanszékvezetői megbízások - 4. Egyetemi tanári pályázat elbírálása - 5. Vas-, gyémánt-és aranydiplomák adományozására vonatkozó kari javaslatok

-1 r - 4 ­később pedig - kisebb megszakításokkal, - ugyanis közben munkahelyet változtatott, de ismét visszatért az IPARTERV-hez és itt dolgozott 1957-ben történt nyugdíjazásáig. 6. Körmendy Tibor 1918-ban szerezte 6105.sz. gépészmérnöki oklevelét. Oklevelének meg­szerzése után az Esztergom-Szászvári Kőszénbánya RT-hez lépett be, majd különböző szénbányákban dolgozott, később pedig a zagyvarónai vízválasztói erőmű vezetője lett 1944-ig. Ezután 1945-ig a Dorogi Bányaigazgatóságnál dolgozott. Felszabadulás után a Magyar Állami Szénbányák RT.Villamos Müvek Főosztályára került 1948-ig. 1948-ban megbízták az ózdi kohó erőmű bővítési munkáinak tervezésével. 1949-ben került a Láng Gépgyárba, ahol az Erőmű Tervezési Osztály veze­tője lett. Röviddel ezután áthelyezték az Erőmű Tervező Irodához, ahol 1959-ben történt nyugdíjazásáig dolgozott, itt. feladatát képezte többek között a Dunai Vasmű összes gépészeti munkáinak egybefogása és koordinálása. 7. Kurucz Imre 1920-ban szerezte 6729.sz. gépészmérnöki oklevelét. Mérnöki munkásságát oklevelének megszerzésétől, 1962-ben történt nyugdíjazásáig a Magyar A­célárugyárban fejtette ki, ahol mint mérnök, később pedig főmérnök dolgo­zott. Fentieken kivül a Gazdasági és Műszaki Akadémián három évfolyamon keresz­í tül előadta a Forgácsolás nélküli megmunkálás c. tárgyat, a Mérnöki Tovább­képző Intézetben pedig a kovácsolást, melegalakitó gépeket, valamint a sü'iy­lyesztő szerszámok készítését és felhasználását. Emelett több cikke és tanul­mánya jelent meg. Kitüntetése i; 1952-ben Magyar Népköztársaság Érdemérem Kormánykitüntetés 1954-ben Gépipar Kiváló Dolgozója 1962 -ben Szocialista Munkáért Érdemérem Kormánykitüntetés.

Next

/
Thumbnails
Contents