Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1969-1970

1970. június 29. (418-601) - 1. A Közlekedésmérnöki Kar tantervei - 2. Az Építészmérnöki Kar új oktatási módszerének kísérleti bevezetése - 3. Tanszékvezetői megbízások - 4. Egyetemi tanári pályázat elbírálása - 5. Vas-, gyémánt-és aranydiplomák adományozására vonatkozó kari javaslatok

Ezután a Nehézipari Központba került, ahol az ÜZEMGAZDASÁGI! FŐOSZTÁLY Tervosztályának szervezésével bizták meg. Innen a GTI-be ment, majd ennek utódjánál, a KGMTI-ben dolgozott 1955-ben történt nyugdíjazásáig mint irányító mérnök, 2. Boldizsár Ferenc 1920-ban szerezte 6568.sz. gépészmérnöki oklevelét. Oklevelének megszerzése után 1937-ig a Wörner- és Tsa Gépgyár és Vasöntöde RT.-hez került, mint szerkesztőmérnök, majd a gépszerkesztő osztály vezetője lett. Ez idő alatt ipartelepek, malmok tervezésével, kivitelezésével foglalkozott. 1938-1947-ig az IparÜ^yH Minisztérium megbízásából, mint önálló tervező cellulóz kísérleti telep gépi berendezéseit, valamint viscosa gyártó gépeket tervezett. 1947-1951-ig a Pudapegtí Áll. Felsőipariskola tanára volt, ahol mechanikát, gépszerkezettant és dektrotechnikát adptt elő. 1951-1954-ig a Villamosipari Központi Kutató Intézethez helyezték, ahol mint kutató és ov.helyettes dolgozott. 1954-1959-ben történt nyugdíjazásáig az ÉM.Mélyépítési Vállalatnál dolgozott mint tervező, később osztályvezető. Kitüntetései

; Kótizben "Kiváló dolgozó" oklevelet, és egyszer a "Szakma kiváló dolgozója" kitüntetést kapott. 3. dr.Hermányi /Herrmann/ Erich 1920-ban szerezte 6564.sz. gépészmérnöki oklevelét. Először a HofferSchrantz Mezőgazdasági Gépgyárban dolgozott szerkesztési és tervezési munkakörben. / 1922-ben a Műegyetemen Hermann Miksa tanszékén adjunktusi állá3t vállalt, ahol részt vett a tanszék által oktatott tárgyakkal kapcsolatos ; gyakorlatok vezetésében. Ké&obb a Mechanika III. foljdA előadásainak, vizsgáinak és szigorlatainak vezetésével bizták meg. 1934~ben szerezte meg a műszaki doktori oklevelet.