Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1969-1970
1970. február 23. (16-297) - 1. Az Egyetem 1970. évi költségvetési előirányzatának felosztása, valamint a szerződéses munkákból származó fejlesztési járulék, szociális és kulturális alap 1970. évi terve - 2. Egyetemi tanári és egyetemi docensi pályázatok elbírálása - 3. Beszámoló a Gépészmérnöki Kar munkájáról - 4. Egyetemi Doktori Szabályzat és Végrehajtási Utasítás - 5. Egyebek
Módszert dolgoztak ki a turbófeltöltők egyszerűsített vizsgálatára, mely nemcsak hazánkban, hanem külföldön is elterjedte tv. Az Áramlástan Tanszéf c a körrács lapátjai körül kialakuló sebeaségmegoszlás számítására, ill. az előirt sebességmegoszláshoz tartozó lapátaiak kiszámítására dolgozott ki elméleti módszert, mely világviszonylatban is uj volt. Ezt a módszert összenyomható közegre is általánosították, E kutatómunkának köszönhető, hogy a ventillátorok hatásfokát nagymértékben sikerült javítani, A Vízgépek Tanszék e a mozgó és álló szárnyrácsok tervezésére dolgozott ki elméleti módszereket, A ka&tációs áramlás és a kavitációs erózió terén nemzetközileg elismert eredményeket ért el. A tanszék, mely még ma is a hajóipar tudományos bázisát képezi, a hajók sodor- és szivá8tényezői léptékhatásának tisztázása, Kort-gyürUs hajócsavarok tervezésének megoldása területén végzett jelentősebb munkákat. A pneumatikus szállítás elméletének kidolgozása és a gyakorlatba való átültetése területén is jelentős eredményeket ért el. A Mechanikai Technológia Tanszé k az anyagvizsgálat terén végzett kutatómunkái közül kiemelkedő a fémek törésének elméletévei foglalkozó munkásság eredményei, amelynek során a fajlagos törési munkát, mint anyagjellemzőt vezették be és használnék J^el nemesi tett anyagok minősítésére, a fáradt törés és a rideg törés feltételeinek meghatározására. További jelentős eredménye a nagysebességű alakitógépek elméletének kidolgozása és négy különböző géptipus tervezése, valamint a nagysebességű alakítás alkalmazásának kidolgozása süilyesztéke kovácsolásnál, A Gépgyártástechnológia Tanszé k kiterjedt forgácsolási kutatásokat végzett, amelynek keretében a szerszámkopás, szerszáméitartam, szerszámdeformáció, a forgácsolási hő és a hűtő-, kenőfolyadékok vizsgálatát végezték, Ezenkívül megmunkálhatóságj., rezgés- és zajvizsgálatokat, szerszámgép irányítási és vezérlési kutatásokat végeztek. A Finommechanika-Optika Tanszéj k a finommechanikai éa vegyes rendszerekre vonatkozóan végzett megbízhatósági, kutatási, spektroszkópiai műszerek és fotométerek, sugárveszélymentes optikai készülékek kutatáaait végezte eredményesen.