Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1969-1970

1970. február 23. (16-297) - 1. Az Egyetem 1970. évi költségvetési előirányzatának felosztása, valamint a szerződéses munkákból származó fejlesztési járulék, szociális és kulturális alap 1970. évi terve - 2. Egyetemi tanári és egyetemi docensi pályázatok elbírálása - 3. Beszámoló a Gépészmérnöki Kar munkájáról - 4. Egyetemi Doktori Szabályzat és Végrehajtási Utasítás - 5. Egyebek

c - 22 A Textiltechnológia és Könnyűipari Tanszé

k a természetes és mesterséges szálasanyagok tulajdonságainak és a belőlük alkotott termékek szerkezetének vizsgálatait végezte igen eredményesen. A kutatómunka eredményeképpen uj gyártástechnológiák és kész gyártmányok, számos műszer és mérőberendezés jött létre. A Mezőgazdasági Géptan Tanszé

k alap- és fejlesztő kutatást végzett a talajmechanika, görgős eke, növényvédelmi szórószerkezetek, fejőgépek és balesetbiztositós traktorvezetőfülke kialakítása témakörökben. Számos mérési és vizsgálati módszert dolgozott ki. A Vegyipari Gépek és Mezőgazdasági Iparok Tanszék

e a vegyipari müveietek, valamint a vegyipari gépek és készülékek szilái^gágtani vizsgálata terén végzett eredményes kutatómunkát, különösen a keverők áramlástani, hőtani és anyagátadási vizsgálata, olvadékok granulálása, paszták porlasztása, szemcsés anyagok szárítása, szuszpenziók szűrése terén. A szilárdságtani kutatások a vékonyfalú szerkezetek erőbevezetési problémáinak vizsgálatára, a müanyagkészülékek méretezési módszereinek kidolgozására és a gyorsan forgó hengeres héjak méretezésére terjedtek ki. További teendők

. Ezekből a szükreszabott, cimszószerü és koránt sem teljes felsorolásokból is kitűnik, hogy a Kar tanszékei széleskörű és sokoldalú tudományos munkát végeztek. A Kar tanszékei összességükben jelentős komplex kutatóbázist képeznekamely alkalmas arra, hogy a népgazdaságot hatásosan segítse. Bár tanszékeinknek úgyszólván kivétel nélkül jó és eleven ipari kapcsolataik vannak, a jövőben magasabb szinten összehangolt ipari együttműködésre van szükség, hogy az ipar nagyszabású és a komplex táviati fejlesztési feladatainak Kidolgozásába a tanszékek eredményesen bekapcsolódhassanak. Az ilyen fejlesztési feladatok nemcsak az iparnak tennének hasznos szolgálatokat, hanem módot nyújtanának arra is, hogy laboratóriumainkat korszerűsítsük, esetleg uj laboratóriumokat építhessünk és ennek révén még hatványozottabb mértékben fejleszthessük a tudományt és segíthessük elő népgazdaságunk fejlődését. Ahhoz, hogy a Kar az ipar komplex távlati fejlesztési feladatai nak kidolgozásába belekapcsolódhasson, az ipari tárcákkal való szoroL sabb együttműködésre van szükség. Erre elvben ugyan lehetőséget nyujj-