Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1968-1969

1969. február 10. (79-123.) - 1. A Politikai Gazdaságtan Intézet létrehozása - 2. A BME Ágazati Gazdaságtani és Szervezéstudományi Intézet létrehozása - 3. A Szerves Kémiai Technológia Intézet létrehozása - 4. A Matematika Intézet létrehozása - 5. A Nyelvi Intézet létrehozása - 6. A kétfokozatú vegyészmérnökképzés megvalósítása - 7. Szentgyörgyi Sándor tanszékvezetői megbízásának meghosszabbítása - 8. A Villamoskari Géptan Tanszék egyetemi docensi pályázatának kiírása - 9. Meisel János dékánhelyettesi kinevezése - 10. Javaslat a Felsőoktatási Tanulmányi Érdemrend adományozására

- 2o csak lektori státuszban lehetnek, nem tudtuk az átsorolást végrehajtani. Ha erre mód nyilik, akkor a lektorátusok jelenlegi oktatóinak a tudományos kutatási feltételeit, és az adjunktusi állásba való előléptetése ugyanolyan követelmény szerint fog történni, mint ahogy az a többi tanszékeinken történik. Akkor majd ki kell dolgozni a követelményrendszert. A felvételi vizsga előtt nincs és nem lesz szerepe a nyelvi intézetnek. A nyelvi intézet, sajátos helyzetben levő egység. A nyelvstúdió, valamint a magyar nyelvű csoport, fenntartása és üzemeltetése ma sem tartozik karokhoz. Olyan mértékű fejlesztés, hogy a karokra decentralizálni lehetne, nem is lesz. Ha a költségvetést ugy tekintjük, mint alapvetően meghatározó szempont és a karokra csatoljuk, akkor rendkivül nehéz elhatározni, a karok közötti szétosztást. Ez a nyelvstúdióra éppen ugy fog vonatkozni, mind a külföldiek magyar nyelvű oktatására. Hogy a gazdálkodás módja áttekinthető legyen, igy a költségvetés is egy gazdálkodási egység keretében legyen. Ha a nyelvi intézet egy gazdálkodási egység, akkor elkerülhetetlenül egy felügyelet alá kell hogy tartozzon. Mig elég világosnak látszik, hogy a Matematika intezet a tudományos rektorhelyetteshez tartozzon itt, sokkal több az oktatási terhelési probléma, mint a tudományos kutatási probléma. Ezért indokoltnak látszik, hogy a nyelvi intézet az oktatási rektorhelyetteshez tartozzék. Az egyetemi tanácsnak ezeket figyelembevéve célszerű kialakítani véleményét. Dr.Devics József rektorhelyettes: A Fehér elvtárs által elmondottakat szeretném kiegészíteni a külföldi hallgatókkal kapcsolatban, Ugy tűnt, mintha a magyar nyelvű előkészítőjét a külföldi hallgatóknak mi finanszíroznánk. Tulajdonképpen mi csak azt finanszírozzuk, amfckor a hallgató már itt tanulja a magyar nyelvet. Valamennyire bele tudunk szólni abba, hogy az előkészítő intézetben mit oktassanak. Műszaki tárgyak voxiatkozásában már ezt eddig is megtettük, sőt az egyes karok - elsősorban Villamosmérnöki Kar, ahonnan a külföldi hallgatók 75 a kerül ki - évek óta résztvesz ilyen végvizsgákon, ahol a hallgatót osztályozzák abból a szempontból, ha egyetemi tanulmányokra alkalmas, a nyelvtudása ill. fizika, matematikai felkészültsége alapján szükséges e még egy esztendőt eldöntenie az előkészitő intézetben vagy nem. Most, hogy az előkészítő intézet kapacitása is bővült, valószinü, hogy az itt felállított követelmények is magasabbak lesznek. Tehát több hallgatót fognak másod évre utasitani mint eddig* Ami a nyelvi intézeti előterjesztést illeti, szabad legyen megjegyezni, hogy az összes eddigi intézet létesítésének egyik indoka éppen a gazdálkodás. A nyelvi intézet vonatkozásában is természetesnek tartom ezt. A két legnagyobb költségvetési tétel nem bontható karokra, gondolok itt a stúdióra és a külföldi hallgatók magyar nyelvű oktatására. Viszont a nyelvi intézet létesítésére tett javaslat is felvetette bennem azt a korábban már érintett problémát, hogy célszerű volna az intézet és tanszékek, az intézet és a karok kapcsolatának az intézeti tanács és a tanszékek feladatköreinek el-