Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1968-1969
1969. február 10. (79-123.) - 1. A Politikai Gazdaságtan Intézet létrehozása - 2. A BME Ágazati Gazdaságtani és Szervezéstudományi Intézet létrehozása - 3. A Szerves Kémiai Technológia Intézet létrehozása - 4. A Matematika Intézet létrehozása - 5. A Nyelvi Intézet létrehozása - 6. A kétfokozatú vegyészmérnökképzés megvalósítása - 7. Szentgyörgyi Sándor tanszékvezetői megbízásának meghosszabbítása - 8. A Villamoskari Géptan Tanszék egyetemi docensi pályázatának kiírása - 9. Meisel János dékánhelyettesi kinevezése - 10. Javaslat a Felsőoktatási Tanulmányi Érdemrend adományozására
- 11 lenül a karhoz, de bizonyára rektor irányitása alatt kapják a feladatokat. De ne legyen a kedvük elvéve, hogy a matematika egyes speciális ágaival ne tudjanak foglalkozni. Számos problémában tudomásul kell venni, hogy a matematikusnak is vannak saját elképzelései. dr.Frigyes Andor tszv.eg.y.tanár: Ugy gondolom, hogy az intézetesitésnek az egyik lényeges tényezője hogy olyan intézeteket hozunk létre, amelyek egyesitik a hallgatókat és az őket oktató oktatókat. Olyan szervezeti egységeket hozunk létre, amelyeket közelitünk az oktatási folyamathoz. Ha megnézzük az előterjesztésben szereplő intézeteket, egyetlen olyan intézet van, amely ennek a kritériumnak megfelel, a Szerves Kémia technológia intézet, amely karon belüli intézet az összes többi intézet karközi. Vannak olyan szempontok, amelyek ilyen intézetek létesitését szükségessé teszik. El tudnék képzelni egy ilyen értelemben vett matematika intézetet. Amikor meghallottam a hozzászólásokból, hogy a matematika intézet ne a tudományos rektorhelyetteshez tartozzon, elhatároztam hogy felszólaltok. Mit kezdene az oktatási rektorhelyettes egy matematika intézettel. Tisztelt Egyetemi Tanács, anélkül, hogy a szót szaporítanám, szeretném javasolni, hogy ezt a kérdést az előbb elmondottak alapján vegyük le a napirendről. Nem csak azért, mert nincs irásos előterjesztés, hanem azért is, mert a vitában kiderült, hogy sok minden tisztázandó még ebben a tekintetben. Ugy érzem, hogy nem járnék helyes irányban, ha elsősorban karközi intézeteket szervezünk. Dr.Kézdi Árpád tszv.egy.tamá r: Az egyetemen matematikusait képzés nem folyik. Tehát az egyetemünkön működő matematika tanszékeknek nem elsőrendű feladata kutatási kérdésekkel való foglalkozás, legalábbis nem olyan mértékben, mint ahogy ez a műszaki tanszékek tekintetében fennáll. A»on az állásponton vagyunk, hogy akkor lehetséges egy helyes és korszerű oktatást folytatni, hogyha a tanszék tagjai az illető tudomány ágban is egyéni eredeti kutató munát fejtenek ki. Véleményem szerint ez a követelmény a matematika tanszékekre nem vonatkozik ilyen megfogalmazásban. Természetesen senki sem akarja elvenni tőlük a lehetőséget. Valahogy ugy érzem, hogy erre az akadémiai alkalmazott matematikai kutató intézet megadja a lehetőséget. Arra a múltban is sok példa volt, hogy egyetemi oktatóink ott fejtettek ki kutató munkát. Annak a kutató munkának az eredményeit, ami igy megszületik, itt oktatni nem fogjuk belátható időn belül. Ez az egyik kérdés, hogy a kutatási munka egyesítésének érvét véleményem szerint kicsit gyöngítjük. A másik kérdés pedig a Frigyes elvtárs által felvetett gondolat. Abban látom a nehézséget, hogy az intézetnek saját hallgatója nincs. Tehát ezért csak adminisztratív jelleggel tudja az oktatást megoldani. Ez a kettő, az oktatás és a kutatás terén mutatkozó problémák az intézetesités előnyeit csökkentik.
