Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1968-1969
1969. január 20. (62-78.) - 1. Intézetek létesítésének elvi kérdései
- 12 Ha létre akarunk hozni egy intézetet, arról lehet beszélni, hogy a különböző tanszékek területi arányai a tárgyi feltételek, /gépi műszer-park/ feltételek, különböző, még rokon profilú tanszékek esetében is nem egyformák. Nem egyforma a különböző tanszékek ellátottsága sem. Azt kell megnézni az^í adott esetben, hogy hogyan lehet hatékonyan felhasználni a rendelkezésre álló eszközöket. Lehet labor is, lehet könyvtár is, lehet laboratóriumi felszerelés, de lehet létszám is. Ez vonatkozik abban az esetben is, ha szét kell osztani a rendelkezésre álló kereteket. Mi nem azt képzeljük, hogy az intézet önálló gazdasági egység lesz. 7 kar az önálló gazdasági egység. A karon belül már nem a tanszék az önálló gazdasági egység, hanem az intézetbe tömörült tanszékek, illetve az intézet. Miért? Ha nem adunk olyan lehetőséget, az intézet vezetőjének, hogy adva van kétmillió forint beruházási keret, az intézetbe tömörült tanszékek számára hogy hova és milyen célra forditsák vagy fordítja akkor nem csináltunk semmit. Mégiscsak az intézet vezetőjének leli mondani, hogy az adott két műszert, amit a kétmillió forintért behoz, melyik intézetbe tömörült tanszéken fogja elhelyezni. Ha erre nincs lehetősége, akkor az egésznek nincs értelme. Amikor gazdaságosságról beszélünk, nem arról van szó, iíagy legalábbis ezt nem merte senki megfogalmazni, hogy az olcsóbba kerül most a művelődésügyi Minisztériumnak, hanem arról van szó, hogy a meglevő lehetőségeinket hatékonyabban fogjuk kihasználni az oktatás, a nevelés, a tudományos munka szempontjából. Bizonyos területen el sem tudom képzelni a tanszék önállóságát, az intézetnek nevelési tudományos vagy oktatásu jellegűnek kell lenni. Meghatározott céllal is létrejöhet bizonyos egyesülés. Rengeteg formája lehet, de ugy felfogni a kérdést, hogy a tanszék önállóságát az intézeten belül mindenféleképpen biztosítani kell az oktatási nevelési és tudományos kérdésben^ nem tartható. Hangsúlyozni szeretném mégegyszer, hogy mint laikus szóltam a dolgokhoz. dr.Szebényi Imre dékánhelyettes: Az előterjesztés 2. oldalának figyelembevételével, amely érvényben van, itt fekszik javaslatként a november 2o-i anyag is. Ennek a javaslatnak a végrehajtói nem ujabb problémákat vetnek fel. Az alapvető problémában nem kristályosodott ki ellenvélemény. Javasolom, hogy csak tanszékekből szervezzünk intézetet és nem osztályokból. Nagyon röviden azzal az.indokolással, hpgy pl. Matematikai intézetet, amely riem az egyes karokhoz tartozó és adott nevelési oktatási feladatokat lát el, külön függvénytani és valószinüségszámitási, egyéb tudományos osztályokból áll, ez próbál az itt lévő kb. 8 ezer hallgatónak ilyen szervezetben oktatni, ezt helytelenítjük és nem értünk vele egyet, ezért javasolom, hogy vessük el az osztályokat. Döntsön az egyetemi tanács olyan formában, hogy intézetet csak tanszékekből lehet szervezni. Kérdésként merült fel az intézet igazgatójának megbízatása. Az itteni anyagban 5 évet javasoltunk. Ezzel a magam részéről is egyetértek. Javasolom, hogy az intézeti tanács létesít .ése a november 2o-i anyagba bekerüljön, tehát köteiező legyen intézeti tanácsot szervezni. Nem tartom világosnak, hogy a karközi intézeteknek milyen irányítása legyen. El tudom képzelni, hogy szakmai szempontok döntsék el ezt. Például ha hat kar közös Gépelemek intézetet létesít, akkor ennek a közös irányítása a Gépészmérnöki Kar dékánjához tartozna. Egyes intézettervezésekről, mint ahogy Fehér rektorhelyettes elvtárs emiitette az ülés elején, szívesen fogad javaslatokat. A Vegyészmérnöki Kar tanácsa nevében ismét megemlítem azt a javaslatunkat, hogy a Szerves Kémia Tecnnologia Intézetet a MM tervezze meg. A Fizika és a Matematika tanszék létrehozása mellett is szót emelek.
