Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1968-1969

1969. január 20. (62-78.) - 1. Intézetek létesítésének elvi kérdései

- 11 Engedje meg Varga elvtárs, hogy a felvetett kérdésével, ami mögött vélemény is van egy kicsit, vitatkozzak, vagy választ adjak. Igaz, hogy a tanszékek a KK munkájukat elvállalják a saját profiljuknak megfelelően és itt a piac érvényesül. Helyes, hogy azokkal az eszközökkel, amelyekkel élhet az egyetem, serkentse ezt a szervezési formát, bizonyos preferenciák adásával. Ez a kérdés erősen jelentkezik a tudományos témáknál, Ugy érzem, hogy ezek megoldhatók, nemhiába kötöttünk komoly szerződéseket az összes nagy iparágakkall Vitatkoznék Kézdi professzor azon megjegyzésével, hogy javasolja az egy helyben való elhelyezést. Ez előny, de nem döntő feltétel. Többször voitam olyan tudományos és tervező intézet igazgatója, amelynek egységei 12-13 helyen voltak elhelyezve. Nem mondom, hogy előny, de nem zavart. Lévai professzorral is vitatkoznék, bár egyetértek a felszólalásával hogy egy ilyen karközi szervezet csak a központi tanszékből eredhet. A központi tanszék meghatározása is lényegében elhatározás kérdése. Azzal fejezném be a hozzászólásomat, hogy ezek mind olyan kérdések, amelyek egy adott intézet felállitásánál nagyon alaposan mérlegelni lehet. Javasolom, hogy az intézetek létesitésénél ne nagyon bővítsük az elvi szempontokat, mert nagyon megköti a kezünket. Magam részéről az intézetek létesítését messzemenően támogatom. Nem azt mondom, hogy ne mondják el véleményüket az elvtársak, de az Írásbeli hozzászólások, számomra nem vetnek fel problémát. Dr. Orosz Zoltán főigazgató; Nagyon röviden szeretnék hozzászólni a napirendhez, A magam részéről egyetértek az intézetek felállításával, illetve a rokonprofilu, sőt kiegészítő, de nem rokonprofilu tanszékek egyesülését sem szabad megakadályozni. Egy problémám van. Nem értem világosan Erigyes elvtárs okfejtését; mégpedig, a legideálisabb modell az lenne, ha ez az intézet oktatási, nevelési, tudományos ós gazdasági egység lenne. Meggyőződésem, hogy ilyen intézetet létre lehet hozni! Ha pedig az igaz, akkor nem értem, hogy miért kell meghagyni a tanszéknek az oktatási, nevelési, tudományos önállóságát. El tudom képzelni, ha lesz politikai gazdaságtan intézet, hogy ez az intézet mint ilyen, tényleg oktatási és nevelési és tudományos egység lesz, mert az intézetekbe tömörült két tanszék, nem fog különböző elveket vallani az adott ág vagy áagazat oktatását, vagy az ifjúság nevelését vagy a tudományos munka egészét érintő kérdésekben. El tudnám ezt mondani pl, az ágazati gazdaságtan intézetnél, hogy ott is valamilyen oktatási- nevelési és tudományos egységnek kell lenni, hozzátenném, hogy bizonyos vonatkozású gazdasági egységnek is kell lenni ennek az intézetnek. Ha elindul az intézetesitési forma, ez felborítja ezt a koncepciót, hogy az egyetem tanszékekre épül fel, hisz korábban nem volt intézet. Nem látom értelmét olyan intézetnek, melynek vezetője valamilyen korlátolt hatáskörrel rendelkezik, Olyan intézetet is lehet szervezni, amelyet kizárólag a tudományos munka szervezésére hozuhk létre, de ez nem intézet, csak nevében az. Miért nem lehet csak a gazdasági kérdéseket figyelembe venni? vagy csak gazdasági kérdésekben létrehozni egy intézetet. Annál inkább nem lehet, mert az egyetemen nincsen gazdaság önmagáért. Gazdasági tevékenység az oktatás a nevelés a tudományos munka érdekében folyik ezen az egyetemen.