Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1968-1969
1969. január 20. (62-78.) - 1. Intézetek létesítésének elvi kérdései
- 8 Ebben az esetben nem lehet megcsinálni, hogy a tanszékvezető még közvetlenül a dékán alá is tartozzon, csak az intézetvezetőn keresztül. A másikfajta kari intézet lehet az, ahol nem az összes oktatási és nevelési feladatokat látja el az intézet, hanem csak kifejezetten a gazdasági jellegű előnyök kihasználása érdekében, pl. közös laboratoriumok közös könyvtár stb, miatt egyesülnek. Ebben az esetben el tudom képzelni, hogy oktatás, nevelés, tudományos munka szempontjából a tanszék közvetlenül a dékánhoz tartozik és a gazdasági előnyök érdekében létrehoztak egy egyesülést, amellyel jobb hatásfokú gazdasági feladatok megöl ása érdekében jöh létre. Ebben az esetben ugy érzem, a szervezési mód világos, Intézeti tanácsot létesiteni kell. Ebben a tanszékek tagjai, pártszervezet, szakszervezet, oktatók és hallgatók képviselői vesznek részt. Az a javaslatom, hogy ezt az ujabban kikülaött anyagot amely a javaslatokat tartalmazza, ilyen szempontból dolgozzuk át, és a kettős irányítás lehetőségét magukba foglaló pontokat dolgozzuk át. Érvényes ez az 5. pontra is a költségvetés terén. Ilyen szempontok alapján javasolom az anyagot módositani, hogy világosan meg legyen a helye az intézetnek a szervező sémában. A kényszeritő körülmények kizárását vegyük be a határozati javaslatokba. Azzal is egyetértek, hogy az intézet részei tanszékek és nem pedig osztályok legyenek, vegyük be azt is, hogy az intézeti tanácsot meg kell szervezni és az intézetvezető köteles a tanáccsal meghatározott szabályzat szerint együttmüköunil dr. Petrik Olivér tszv.egy.tan. Az eddigi hozzászólásokban, valamint az Írásban beadott hozzászólásokban egy motivum közös, az, hogy az ibtézetek létezésének elvét nem vetik el, felvetett létezésitésével ellentét nem alakult ki. Olyan hatásos érveket nem hallottunk, ami arra mutatott volna, hogy ezt a kéraést le kellene venni napirendről. Szeretnék azokhoz csatlakozni, akik néhány kiegészitést adnak a feltételek pontositásához és a szervezés további lépéseinek tisztázásához. Az egyetem általános céljából, az oktató nevelő és tudományos munka egységességéből kiindulva intézetek szervezésének legnagyobb lehetőségét a tudományos munka kooperációjában látnám az adott körülmények között. Jelenlegi oktatási rendszerünk az oktatási reform által kialakult egész oktatási séma bizonyos fokig a tanszéki sémára épül. és ennek a feltételeit tükrözi. Alapjában véve olyan változás nem történt, amely oktatási okokból intézetek szervezését tenné szükségessé. Azok az oktatási feladatok, amelyek felmerüktek, nem elsősorban a tanszéki strukturán alapulnak, hanem a felfogásbeli különbségek érvényesülése. Kétségtelen, hogy a tudományos munka nagyban visszahat az oktatásra is, tehát b.a azon az uton járunk, hogy kutatási előnyökből kiindulva hoznánk létre bizonyos kooperativ egyesüléseket, amelyek azután,ha jól dolgoznak és ténylegesen meg vannak a jobb munka feltételei, akkor kétségtelenül vissza kell,hogy hassanak az oktatási strukturára is. Ha ez igy alakul, akkor oktatási vonalon is érdemes volna gondoskodni megfelelő komplett egységek kialakitásáról. Ahhoz, hogy komplettebb egységek az oktatási munkába hathatósan bekapcsolódjanak, ahhoz komplett tárgyak is szükségesek, amelyek a csoport profiljába tartoznának, A másik dolog, hogy minden feltételt legjobb akarat mellett sem lehet az intézeteknél egyszerre teljesiteni.
