Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1968-1969
1969. január 20. (62-78.) - 1. Intézetek létesítésének elvi kérdései
- 7 Végül a gazdaá gi előnyök; ezek feltétlenül megvannak, ha intézet létesítésére helyesen kerül sor, mindaddig azonban, mig nincs meg a mag, amig nincs meg a földrajzilag egységes elhelyezés, addig ilyen gazdasági előnyök hem jelentkeznek. Kérem, hogy ezt a néhány szempontot, mint elvi kérdést szíveskedjenek megvizsgálni és a döntés során figyelembe venni. Ugy érzem, hogy a tanácsülésnek nem határozatot kell hoznia, mert valóban heterogén az az anyag, ami előttünk van, a felszólalások ezt a heterogenitást csak fokozni fogják. Gondolatokat és észrevételeket adunk az egyetem vezetésének, mert nagyon sokat vitatkozhatunk elvi kérdéseken, de amikor az egyetem Vezetésében a tanács elé helyezi a konkrét javaslatot, a vitát újra fogjuk kezdeni és talán helyesebben és nagyobb előnnyel. Az elmondott szempontok alapján kialakitott konkrét javaslaton való további vitatkozás jegyében szeretném befejezni az itteni felszólalásomat. Dr. Gábor László dékán: Az az elvi álláspontom, hogy intézetet csak akkor kell létrehozni, ha tényleges kimutatható, hogy mégjobb volna valamivel mérhető előnyökkel jári, tehát semmi esetre sem mondva csinált előnyökkel. Egyik ilyen döntő feltétel a földrajzi egység, vagy elérhető közelség. Akkor is meg lehet csinálni, ha egyetlenegy tanszékről van szó, ha annak a tanszéknek karoktere, tudományterülete momotiváltak. Nem szabad azonban megcsinálni olyan területeken még ha hasonlókról is van szó, ahol az oktatásnak nem lehet azonosság a célja, hanem a sajátosságok kialakitása, az egyéni érdek. Vannak olyan területek, ahol részben azonos szavak szerepelnek, pl. az Épülettervezés de méginkább tervezésvezetés. dr.Lévai A nd rás tszv.egy.tan. Az intézetek letesitésével kapcsolatban egy szempontot szeretnék hasgsulyozottan kiemelni, főképp azzal a célzattal, hogy erre a kérdésre nagyon vigyázni kell a szervezésnél, hogy keresztbe szervezés ne történjék. Ezen a kettős irányitást is lehet érteni, mert ez praxisom szerint jóra nem vezethet. Vigyázni kell arra, hogy az illető tipus-intézetnek hol van a helye. Nem tudom elképzelni, hogy helyes munkamenetet lehet kialakitani, ahol pl. a tanszéket egyszerre irányitja a tékán az intézet igazgató és harmadikként a rektorhelyettes. Ilyen szervezés mellett nem lehet dolgozni. Javasolnám, hogy az intézetek tipusai közötti felsorolásnál a végleges anyag,, tartalmazza, hogy központi intézeteket lehet létesiteni, de csakis központi tanszékekből. Többen rámutattak, hogy különböző karokon lévő tanszékekből kialakitott intézetek eleve életképtelenek, éppen a többfajta irányitás következtében. Tehát központi intézet létesitése szerintem, helyes, azonban csak központi tanszékekből, A többi intézet kari intézet legyen, és itt kétféle tipust lehet megkülönböztetni, nem olyan szempontból, hogy csak karon belül oktathat, hanem olyan szempontból, hogy az intézet teljes fela atkorét, tehát oktatás- nevelés tudományos munka és a gazüasági munkának a teljes összefogását tartja kézben. Ebben az esetben az intézet vezetője közvetlenül a dékán alá tartozik, a tanszékek az intézet vezetője alá tartoznak.
