Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1968-1969

1969. január 20. (62-78.) - 1. Intézetek létesítésének elvi kérdései

- 6 Az uj létesítményeknek irjuk elő, hogy az intézet tanácsát kellően kell megszerveni és abban az intézeti pártszervezet és szakszervezeti képviselő benne kell legyen. Az intézet vezetője tartozzék meghallgatni sokkal jobban ezeket a tényezőket mint a tanszékvezető. Megtettünk akkor mindent amit mgtehettünk és próbáljuk ki ezt az uj intézményt, hátha sikert érünk el vele. dr. Dobos Alajos osztályvezető MM: Fehér elvtársat szeretném kiegesziteni, A nyelvi intézettel kapcsolatban, az egyetem rektorának felterjesztése alapján foglalkozott Polinszky elvtárs ezzel a kérdéssel az intézetek egyéb más problémái között és akkor adta hozzájárulását ennek megszervezéséhez. dr. Kézdi Árpád: Néhány kérdésben jelentős gondolatot szeretnék felvetni. Abból indul ki minden hozzászólás, az elvi anyag is, hogy intézetet csak ugy lehet csinálni, hogy több tanszéket összehozunk egy közös egységbe. Mindegyik elgondolás ezt veszi alapvetőnek és csak ilyen elképzelés alapján gondolkodik. Véleményem szerint oda lehetne tenni egy tipusnak azt is, hogy egy tanszéket átminősitünk intézetté. Nem Egy kis tanszéket, nem egy erősen szük profilú tanszéket, hanem megnézzük, hogy melyek azok 3 tanszékek amelyek túlnőttek egy tanszéki kereten pl, ahol két vagy három professzor van, amely már ma is bizonyos fokig az intézet funkcióját - nem szervezett formában ugyan de ellátja. El tudom képzelni tehát az ilyen intézetet és javasolom mint tipust ezt is figyelembe venni a vizsgálatok során, A második megjegyzésem, hogy elképzelhetetlennek tartom, hogy raármilyen előnyt, amit egy intézet jelent, hasznosítani lehetne akkor, ha földrajzilag teljesen különálló tanszékekből és laboratóriumi, egyéb helyiségekből áll, mert pl. jiol va

n akkor a gazdasági előny, hogy könyvet csak egy példányban kell megszerezni, ha azért a könyvért egy másik épületbe kell elmenni, stb. Egy-egy intézetnek kell hogy magja legyen, ez a mag az intézet jellegétől függően lehet egy könyvtár, lehet egy szeminárium, laboratórium, lehet egy műhely, vagy kutató egység, de ez meg kell hogy legyen, hogy e köré épmtsük ki az intézetet és erre alapitsuk annak a működését. Csak igy lehet szerves valami, különben formális lesz, átmeneti valami lesz, A laboratoriumokkal kapcsolatban a helyzet az, mint pl. a Mechanika intézettel kapcsolatos bizottság vizsgálatai során erről meggyőződhettünk. Csáki elvtárs megbízásából ugyanis egy bizottság foglalkozott a Mechanikai intézet létesítésének lehetőségeivel, kiderült, hogy a Mechanikai kutatás vonatkozásában a laboratóriumi ellátottság mindegyik tanszék esetében elégtelen. Ezek között a tanszékek között vannak olyanok, ahol az ellátottság nulla, oe egyik esetében sem kielégitő. Ha összeadjuk ezeket és átgondoljuk az egyesitést mondjuk intézet formájában kimondjuk, akkor nem a kihasználtsági foka fog azoknak a laboratoriumoknak javulni, hanem a tanszékek laboratoriumokkal való ellátottsági foka fog igen jelentős mértékben romlani. Ha most összeteszünk olyan tanszékeket, amelyek közül egyiknek van - , másiknak nincs laboratóriuma, akkor intézet keretében természetesen joggal lép fel az egyik laboratóriummal nem rendelkező, hogy azt Ő is használni akarja.