Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1968-1969
1968. november 25. (35-61.) - 1. Egyetemi tanári és docensi pályázatok kiírása - 2. Az egyetemek szervezeti, tanulmányi, vizsga-és fegyelmi szabályzata - 3. Egyetemi tanári és docensi pályázatok kiírása (1. napirend folytatása) - 4. Az 1970. évi tudományos ülésszak témája - 5. A külföldi hivatalos szervekkel való érintkezés szabályai
- 9 már ők is megbántak. Szerintem a vétójog megadása megadja az egyensúlyt, Dr, Geszti B'. Ottó dekán: Alapvető nóSöpontbeíi differenciát látok, s szerintem a sajátoménak érvényesitése nem lehetééges. Érzésem szerint van egy adott helyzet, olyan, ami előnyével, hátrányával és nehézségével együtt megvan. Ehhez képest, nyilván jó irányban, akarunk változtatni. Először is azt kell felmérnünk, hogy mi van, és mi az amit jónak, vagy rossznak tartunk abból ami jelenleg van,Ebben az anyagban az okozott nagy nehézséget, hogy kaptunk egy tervezetet analizis nélkül, azaz anélkül, hogy megmondták volna hogy a jelenlegi helyzetet miért és merre akarjuk tovább fejleszteni, A demokratizmust fontosnak tartom, de nem az egyetlen lényeges kérdésnek. Nem tartom a tanácsi szervezetet túlzottan jó párhuzamnak. Egy kerületi tanácsnál pl, ahol érdektelén tanácstagok vannak az más, mint pl, a gyorsan fejlődő szak vagy tudományág dotációját szétosztani azok között, akik érdekeltek. Alapvető kérdés, hogy a fejlődéssel lépést tartsunk. Szerintem az egyetem az sem elhanyagolandó kérdés, hogy a tudományos munka légkörét megteremtsük. Ha engem valaki megkérdez, hogy aokat tanácskozunk vagy keveset, nem jutott volna eszembe azt mondani, hogy ebben az irányban még többet kellene tennünk. Mert annak, akinek sokat kell tanácskoznia, annak a feje nincsen egészen a szakmájánál. Fel kell vetni a vezetés hatásfokának kérdését is. Ha ezekből a szempontokból nézzük meg a kérdést, nem jutunk el ugyan oda, mint az itt megjelölt demokratizmussal. Ezt én nem is eminém ki, különös tekintettel arra, hogy ez a tanácskozási részét érinti a dolognak. Természetesen, hogy ott, ahol az érdekek elosztásáról van szó, nincsen más mód mint a szavazás, A tudományban ki kell küszöbölni a tanácskozást, a gyors előrehaladás érdekében. Ez viszont messzebb megy, mint a vita tárgya, Dr, Polinszky Károly miniszterhelyettes: Éppen azért, mert a tudomány és technika fejlődését mi is nagyon gyorsnak tartjuk, jöttünk rá arra, hogy a jelenlegi rendszer nem tartható fenn. Amikor egy ötlet megszületik, megkapja az összes szükséges pecséteket a terv végrehajtásához, addig sajnos sok esetben valóban hosszú idő, esetleg évek múlnak el. Pl, eddig a tantervet nem ott hagyták jóvá, ahol azt legjobban ismerték, legnagyobb volt az informáltság, tehát az egyetemen, hanem ott, ahol kevésbé voltak tájékozottak, mint az egyetemen. Ezért azután az következett ebből, hogy az engedélyezés előtt azt különböző bizottságok részére kellett a kiadni konzultálásra, hogy mégis nagyjából korrekt anyag kerüljön aláirásra. Amire ez a procedúra a végéhez ért, addigra többnyire már elavult volt a tanterv. Például a tanterv kérdésében való döntést le kivánjuk adni az egyetemnek, De keressük a garanciát arra, hogy ez jó legyen. Hiszen a rektorok és a dékánok csak három évre, legjobb esetben kétszer három évre viszik munkájukat s igyen értelemben az egyszemélyi felelős munkát nem tartjuk megnyugtatónak. Ezért kérjük itt a tanács döntését, az összes tagok bevonásával. Sok esetben a felelős vezetők a postások szerepét töltik be, A tanács mond valamit a dékánnak, ami számára nem kötelező, ő ugy dönt ahogy akar, de ez semmit nem jelent, mert döntését valakivel jóvá kell hagyatnia, Hatásfok szempontjából ez a legrosszabb^ nem beszélve az erkölcsi hatásfokról. Ezzel a módszerrel arra neveljük a dékánokat, rektorokat, hogy valaki úgyis majd jóvá fogja hagyni a javaslatot s ezért sokszor egyáltalában nem megalapozott javaslatokat tesznek.
