Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1968-1969
1969. február 10. (79-123.) - 1. A Politikai Gazdaságtan Intézet létrehozása - 2. A BME Ágazati Gazdaságtani és Szervezéstudományi Intézet létrehozása - 3. A Szerves Kémiai Technológia Intézet létrehozása - 4. A Matematika Intézet létrehozása - 5. A Nyelvi Intézet létrehozása - 6. A kétfokozatú vegyészmérnökképzés megvalósítása - 7. Szentgyörgyi Sándor tanszékvezetői megbízásának meghosszabbítása - 8. A Villamoskari Géptan Tanszék egyetemi docensi pályázatának kiírása - 9. Meisel János dékánhelyettesi kinevezése - 10. Javaslat a Felsőoktatási Tanulmányi Érdemrend adományozására
- kérdés fog felmerülni az üzemmérnöki munkakörbe való helyezésért. Az is furcsa dolog volna, hogy ugyanakkor a fiukat azért helyezzük az alsó fokozatba, mert ők fiuk és az üzemekbe alkalmasak. Ez most teoretikus kérdésnek hallatszik, de ha figyelembe vesszük, hogy 35-4-5 % körüli leánylétszámot, akkor ez egyáltalában nem teoratikus. Kanczler elvtárs felé egy probléma; A felvételi vizsgák alkalmával valamennyiünket az volt a tapasztalata azoknál akik akari felvételi határ körül nem kerülnek be az egyetemre sokszor elég jó pontszámmal, azokkal is sok gondunk van, akik jóval alatta maradnak a kari pontszámnak, nem is beszélve azokról, akik el buktak. Egy óriási társadalmi feszités van az egyetem irányában. Azért megismételném a gondot, amit már Fehér elvtárs is emiitett, hogy a két fokozat közötti szétválasztás kérdése nem vegyészmérnökkari kérdés, hanem társadalompolitikai kérdés, amelyet célszerű volna előre olyan nagy fontossággal fogalmazni, hogy amikor kiadja a Minisztérium a felsőoktatási tájékoztatót, akkor a szülőknek látni kell, hogy mik a feltételei az egyik és mik a feltételei a másik fokozatba való bekerülésnek. Különben olyan szörnyű állapotok lesznek, hogy egyszerűen a bizottságok mjüatt helyzetbe fognak kerülni. Ennek kidolgozása nem a mostani tanácsülés feladata, de elképzelhetőnek tartok más variánsokat is ennek a kidolgozására, mert mindegyik javaslattal szemben lehet ellenérveket felhozni. Igaz, hogy nagyon buzditaná a gyerekeket, ha megtudnák, hogy melyek a kiemelt tárgyak. Nagyon jó dolog volna, de el fogjuk érni, hogy a nyelvoktatás területén a KISZ KB tárgyalt a Minisztériummal, hogy bekerüljön ezek közé a tárgyak közé. A Vegyészkarok mindig mondják, hogy a nyelv nagyon fontos, de akkor ha sorra veszem a tárgyakat, akkor még mondhatnék néhány olyat, amelyiket a vegyészmérnökképzés szempontjából fontos amint az egyik felszólaló ide, a másik felszólaló oda sorolna és akkor furcsa állapot fog következni. A tanulmányi eredménynél és a fokozatba való belépés lesz fontos amelyik az embereket tologatni fogja. Nehéz igen bonyolult dolog ez. Az volna a javaslatom, ha már minden egyéb kérdés rendezve van, akkor erről a kérdésről feltétlenül szükség volna további eszmecserére, mert a cél mindenkinél egyértelmű, de a kivitelezésnek van egy sor olyan buktatója, amelyik a politikumát előre nem látni részünkről hiba lenne. Kanczler Gyula főosztályvezetőhelyettes: A Vegyészmérnöki kar kétlépcsős mérnökképzéssel foglalkozó javaslatának tárgyalása során itt ma lényegében a Műegyetem falai között felsőoktatásunk egyik legégetőbb és nyugodtan hozzá merem tenni, sok vonatkozásban legbonyolultahb problémáját tárgyaljuk. Ami a többszintű képzést illeti azon munkamegosztási igényből adódóan,amely a népgazdaság objektiv igényeként már évek óta jelentkezik, nemcsak a vegyipar területéről, hanem más területekről is. A kiej£égitettség minden iparágban jelenleg és az elkövetkezendő évek prognózisát is figyelembevéve sajnos nem mutat kedvező képet. Az 1965 évi politikai bizottsági állásfoglalás után, amely értékelte az oktatási tervek végrehajtásának tapasztalatait, ill. az azt követő minisztertanácsi határokat, amelyik foglalkozott e kérdésekkel, a problémát a maga mesztelenségében