Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1968-1969

1969. február 10. (79-123.) - 1. A Politikai Gazdaságtan Intézet létrehozása - 2. A BME Ágazati Gazdaságtani és Szervezéstudományi Intézet létrehozása - 3. A Szerves Kémiai Technológia Intézet létrehozása - 4. A Matematika Intézet létrehozása - 5. A Nyelvi Intézet létrehozása - 6. A kétfokozatú vegyészmérnökképzés megvalósítása - 7. Szentgyörgyi Sándor tanszékvezetői megbízásának meghosszabbítása - 8. A Villamoskari Géptan Tanszék egyetemi docensi pályázatának kiírása - 9. Meisel János dékánhelyettesi kinevezése - 10. Javaslat a Felsőoktatási Tanulmányi Érdemrend adományozására

- 36 felvetette. A megoldására vonatkozólag elsősorban az arra alkalmasabb felsőfokú technikusoknak műszaki főiskolává való átszervezését jelölte meg. Véleményünk szerint ez kétségtelenül több iparágban a legkézenfekvőbb és majdnem kizárólagos megolási módja ezen tipusu szakemberszükséglet kielégítésének, de ugy gondoljuk, hogy hibát követünk el, ha nem gondolkoznánk élesebben a megoldási módozatokat illetően és éppen e gondolkodás eredményeképpen bennünk és más szervezéssel és oktatáspolitikai kérdésekkel foglalkozó szervekben is kezd kialakulni az a vélemény, hogy lényegében hazánkban az okleveles mérnök, üzemmérnök, illetve szaktechnikus munkamegosztásához szükséges szakemberszükségletből az okleveles mérnök biztositása egyértelműen a műegyetemek feladata a szaktechnikus, helyesebben üzemmérnök képzését legalább háromféle módon tudjuk elkésziteni. Az egyik a felsőfokú technikumoknak műszaki főiskolává való fejlesztése utján. A másik, olyan főiskolai karok létesitése utján, amely önállóan egyetemekhez csatlakozva funkcionálnak és biztositják a megfelelő szakember kiképzését. Ilyen terület véleményünk szerint például a hóhászat. Az az elképzelésünk, hogy a Dunaújvárosi Felsőfokú Technikum előreláthatólag viszonylag rövid időn belül kielégíti azokat a követelményeket, amelyeket műszaki főiskolai követelményeknek nevezhetünk és ezt a felsőfokú technikumot főiskolai karrá szervezve a Nehézipari Műszaki Egyetemhez kapcsoljuk önálló főiskolai karként. Természetes, hogy bizonyos ágazatokban más variációk állnak rendelkezésre, ilyen például a kétlépcsős, vagy többlépcsős mérnökképzés megvalósítása, egymásra épülés utján, egyetemünk falai között. Természetesen még az egész szakemberszükséglet biztositása, megfelelő szinvonalon nagyon bonyolult, összetett, számtalan társadalmi, politikai és nem utolsó sorban szakmai problémát vet fel. Éppen ezért és ezt látva, lényegében az elhangzott megalapozott és indokolt kérdéseket nyugodtan ki mertem mondani, a jogos aggályokat is mérlegelve és felismerve hozott létre a Minisztérium a közelmúltban egy szakbizottságot. A Bizottság tagjai közé felkértük a BME-ről négy vezető oktatót, három professzort, egy docenst és más elvtársakat. A szakbizottságnak az a feladata, hogy ezeket az élő és megválaszolást igénylő problémákat hogyan valósitjuk meg a ma szinte zsákutcának tünő szaktechnikus továbbképzést, hogyan valósitjuk meg az üzemmérnök továbbképzését és magát a többlépcsős oktatást. Ezen belül dolgozzuk ki azt, hogy hogyan legigazságosabb társadalmi, politikai, emberi szempontból, mikor történne a képzés, melyik fázisában. Lényeges kérdés,amely szintén bizormyos vonatkozásában majd érintve lesz, hogy a képáés létrejötte milyen hatást fog gyakorolni. Felveti az oktatási célkitűzések pontosításának igényét, az egyetemi célkitűzéseket illetően, de természetesen számtalan visszahatás és kölcsönhatás van, amelynek alapvetően az oktatás