Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1968-1969
1969. február 10. (79-123.) - 1. A Politikai Gazdaságtan Intézet létrehozása - 2. A BME Ágazati Gazdaságtani és Szervezéstudományi Intézet létrehozása - 3. A Szerves Kémiai Technológia Intézet létrehozása - 4. A Matematika Intézet létrehozása - 5. A Nyelvi Intézet létrehozása - 6. A kétfokozatú vegyészmérnökképzés megvalósítása - 7. Szentgyörgyi Sándor tanszékvezetői megbízásának meghosszabbítása - 8. A Villamoskari Géptan Tanszék egyetemi docensi pályázatának kiírása - 9. Meisel János dékánhelyettesi kinevezése - 10. Javaslat a Felsőoktatási Tanulmányi Érdemrend adományozására
- A Francia országi műszaki oktatási reform szerint az egyetemi karokon a tanulmányok első szakaszát végzik el a hallgatók és ennek elvégzéséről kapnak oklevelet. A továbbtanulásra háromféle lehetőséget ajánlanak; l/egy 1 éves tanárképző studiumot 2/ kétéves speciális továbbképzést, 3/ a tudományos pályára lépőknek a képzését. Egy intézményben valósul meg a kétlépcsős oktatás. Példákból is látható, hogy a többlépcsős mérnökképzés időszerű probléma. Azt hogy egy egyetemen belül történjék a fokozatos szintű képzés, elsősorban a szükséges létszámok és az illető ország anyagi lehetőségei döntik el* Az egyetemen belüli többlépcsős oktatás megindításának tantervi feladatai rendkivül bonyolultak, ezért ha az előterjesztés jóváhagyásra kerül, akkor a kísérletek módszerét javaslom finomitani. Dr.Kádas Kálmán rektorhelyette s: Négy vonatkozásban ez az elgondolás nagyon előre mutató, és a szakemberképzés hatékonyságát jelentősen fokozó megoldást jelent. Először is elősegiti a minőségi emberanyaggal való jobb gazdálkodást. Lehetővé teszi ez a rendszer a kiképzési kapacitással való jobb gazdálkodást. A jobbaknak a kiképzését végezheti a jobb oktatói kapacitással rendelkező egyetemi részleg. Rendkivül értékes előny, hogy népgazdasági összemléletbe felsőoktatási berendezésre szánt beruházási keretek jobb felhasználása válik lehetővé. Nemrégen végeztem egy vizsgálatot, egész megdöbbenve láttam két számot a gépész vonatkozásban. A gépiparban, felsőfokú technikumok nagyszámban elszaporodtak. Nem jól gazdálkodnak ezekkel az erőforrásokkal. A negyedik nagy előny, hogy biztositja a szinvonalat az üzemmérnökképzésnél. Több felsőfokú technikumot ismerek, hol még ma is a középiskolai színvonalon oktatnak. Itt majdnem biztositva van egy egyetemi szinvonal. A Győri Műszaki Főiskola idejött, egyetemi oktatók oktatnak, ilyenfajta minőségi gond semmiféle vonatkozásban nincs. Még egy dolgo aláhúzza a szakemberképzés hatékonyságának a jobb megoldását, hogy nincs felsőfokú technikum a vegyiparban. A létszámok tekintetében, szó volt arról, hogy az 5o sok. Ha felépítését nézem a szakembereknek, akkor az nem olyan sok. Holló elvtárs felvetette, hogy gazdasági szakra jöhetnének-e ezek. A hagyományos műszaki főiskola, ami valamikor volt a műegyetemen, amely hároméves kiképzéssel adott szakmérnöki oklevelet, azoknak a végzősei főhatósági engedéllyel jöhettek gazdasági szakra. Azt hiszem ez a rendelkezés fog vonatkozni erre a kategóriára is. Pálfai Pál osztályvezető: Két problémát ugy érzem, hogy célszerű megemliteni. Közismert, hogy a vegyészmérnöki karon a leányok száma viszonylag magas. A leányok általában szorgalmasak és elég jó eredményeket érnek el. Uzemmérnökképzésről van szó, és a leányokat le fogjuk rakni az alsó fokozatba, akkor egy érdekes / Á 1
