Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1968-1969
1969. február 10. (79-123.) - 1. A Politikai Gazdaságtan Intézet létrehozása - 2. A BME Ágazati Gazdaságtani és Szervezéstudományi Intézet létrehozása - 3. A Szerves Kémiai Technológia Intézet létrehozása - 4. A Matematika Intézet létrehozása - 5. A Nyelvi Intézet létrehozása - 6. A kétfokozatú vegyészmérnökképzés megvalósítása - 7. Szentgyörgyi Sándor tanszékvezetői megbízásának meghosszabbítása - 8. A Villamoskari Géptan Tanszék egyetemi docensi pályázatának kiírása - 9. Meisel János dékánhelyettesi kinevezése - 10. Javaslat a Felsőoktatási Tanulmányi Érdemrend adományozására
- 33 Dr.Petrik Olivér tszv.egy.taná r: Engedjék meg, hogy röviden utaljak arra a körülményre, hogy decemberben Párizsban az UNESCO ülés körülbelül ilyen jellegű probléma köré csoportosították a felsőoktatási kérdések felülvizsgálatát. A két alapvető oktatási rendszernek a lépcsőzött és az egyhuzamban történő 5 éves képzés volt a téma. Ennek a választéka közötti meggondolásnak vitája jegyében zajlott le a konferencia. Minden egyes ország ipari struktúrájának meg kell találni azt az oktatási rendszert, amelyik bizonyitja az ipari konstrukciónak megfelelő képzést. Tehát egy olyan kísérletnek tartom, ami ezt a strukturális kérdést próbálja az ipari viszonylatnak megfelelően megoldani és tud előbbrelépni ezen a területen. Abban az értelemben is jelentőségét látom, hogy úgynevezett funkcionális elosztásában - kutatási és üzemi területre probál&a megoldani az oktatást. Felhivnám a figyelmet arra, hogy az a bizonyos rátermettségi kérdés vizsgálat itt elég kulcsszerepet játszik. Ennek megoldása nagyon nehéz feladat lesz, a kis meritési arányok miatt. Könnyebb volna egy heterogénebb hallgatói anyagnak, mint amikor relative magas pontszámmal jönnek be. Erre a problémára hivnám fel a figyelmet. Weber Ottó elvtárs: December 4-én résztvettem a Veszprémi Vegyipari Egyetem tanácsülésén, amelyen hasonló jellegű problémák vannak. A probléma a következő; A közép és felsőfokú mérnökképzés szükségességét valóban a népgazdaság igényei kivánják. A mai fejlődési szakaszban, amikor ujabb lehetőség jött számításba a vegyészmérnöki karon a kétlépcsős mérnökképzéssel foglalkozhatunk. Szükség van erre Budapesten is és Beszprémben is egyaránt az előbb emiitett népgazdasági igény miatt. Ma a felsőoktatásban a mérnökképzés helyzetét egy u.n. fejtetőre állitott helyzet jellemzi. Ezt helyére kell tenni. Kétségkívül újszerű diplomát kell majd az egyetemnek kiadni. A kétlépcsős mérnökképzés rendszerének e falak között történő kialakítását a vegyészmérnöki profilon belül a jelentkező. igények indokolttá teszik. Dr.Héberger Károly igazgató: A többlépcsős mérnökképzés nemzetközi összehasonlításához szeretnék hozzászólni. Eléggé köztudomásu, hogy a felsőoktatás világszerte forrongásban van, sok a változás és a reformtörekvés. Egy irodalomban nagy súllyal szerepel a kétlépcsős mérnökképzés. Ha eltekintünk a technikusképzéstől, mint egy fokozattól, azt látjuk, hogy két-három éves mérnökképzés jelenti az egyik fokozatot és további két három éves pedig a második fokozatot. Az első fokozat képzése általában műszaki főiskolákon, a második fokozat pedig egyetemeken ill. azzal egyenrangú intézetekben történik. Az ujabb törekvések azonban olyan megoldást is létrehoztak hogy egy egyetemen belül valósítják meg a kétféle fokozatot. j
