Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1968-1969

1969. február 10. (79-123.) - 1. A Politikai Gazdaságtan Intézet létrehozása - 2. A BME Ágazati Gazdaságtani és Szervezéstudományi Intézet létrehozása - 3. A Szerves Kémiai Technológia Intézet létrehozása - 4. A Matematika Intézet létrehozása - 5. A Nyelvi Intézet létrehozása - 6. A kétfokozatú vegyészmérnökképzés megvalósítása - 7. Szentgyörgyi Sándor tanszékvezetői megbízásának meghosszabbítása - 8. A Villamoskari Géptan Tanszék egyetemi docensi pályázatának kiírása - 9. Meisel János dékánhelyettesi kinevezése - 10. Javaslat a Felsőoktatási Tanulmányi Érdemrend adományozására

32 A vidéki hallgatók hátrányos helyzetét figyelembe véve a kétlépcsős képzés előnyt jelent mert 2 év elegendő a hiányok pótlására, Dr.Frigyes Andor tszv.egy.tanár; A karok nyilvánvalóan érdeklődéssel fogják figyelemmel kisérni ezt a valóban bátor kísérletet. Ugy érzem, hogy ez jó utja afc egyetemi munka továbbfejlesztésének. Teljes mértékben egyetértek ezzel a kisérleti koncepcióval, de fölvetem, nem volna-e helyes a kétféléves, üzemmérnöki programot egy kisebb létszámra korlátozva kezdeni. Ha eddig megvoltunk üzemmérnökök nélkül, akkor nem lessz baj ha 12o helyett Öo lesz. Nem volna-e meggondolandó, hogy az esti képzést konvertálnánk üzemmérnöki képzéssé. Dr.Kézdi Árpád tszv.egy.ta;ár; Elsősorban gratulálni kell a vegyészmérnöki karnak, hogy vállalkozik ennek a kisérletnek a végrehajtására. Kétségkívül nem tudjuk előre, hogy hogyan alakulnak a dolgok, sok olyan momentum van, amely előre csak becsülhető és amiről sokat lehet vitatkozni. Véleményem szerint vannak olyan objektiv kérdések is, amelyben állás lehet foglalni és kell is. Ezzel kapcsolatban a II, pont a hallgatók kiválasztása, szerintem olyan lényeges kérdés, amit elvileg meg lehet elég jól vizsgálni. Az az álláspontom, hogy objektiv mércét lehet szabni arra, hogy ki mehet a második fokozatra és ki nem. A 4. oldalon azt látjuk, hogy a szigorlati bizottság elnöke a szaktárgyi tudás mellett a hallgató rátermettségét figyelembe véve tesz javaslatot. Azt hiszem, hogy ha nem fűszerezik a mi osztályzataink ós a mi tantárgyaink - legalábbis annak egy különös csoportja - azt, hogy mennyire rátermett egy hallgató arra a pályára amelyikre kiképzik, akkor meg kell azt változtatni. Nem azt mondom, hogy az volna helyes 5. oldalon szerepel - hogy az első négy félév összes vizsga mechanikusan számitott átlaga határozza meg, hogy ki melyik oktatási formában vehet részt. El tudom képzelni, hogy egy bizonyos kiválasztó tantárgyból elért eredmények bizonyos súlyozott átlaga, olyan objektiv mércét képviselhet, ami abban az esetben, ha a hallgató jelentkezik, akkor egyértelműen választ ad arra, hogy rátermett-e, képes-e ezt az oktatási formát végigcsinálni. Azt feltétlenül javasolnám, hogy itt egy objektiv kritérium kerüljön megállapításra, A másik megjegyzésem, hogy kétségkivül fontos részt, ennek a kétlépcsős oktatásnak a bevezetése, de egy ilyen nagyjelentőségű kisérleten belül miért nem csinál a kar még további előrelépést és további kisérletet. Ennek ellenére helyesnek tartanám annak a megfontolását, hogy egyéb módszertani jelegű előrelépések vagy módositások talán később nem volnának-e lehetségesek. Az óraszám további csökkentéséi! is megvizsgálható, hogy a hallgatók önálló munkáját elosegitsék. Gondolok ezután arra, hogy bizonyos nagyobb mennyiségű órát kevesebb számú tantárgy keretében az önálló munka formájában segitse. Megvizsgálásra javaslom ennek megoldását.