Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1968-1969
1969. február 10. (79-123.) - 1. A Politikai Gazdaságtan Intézet létrehozása - 2. A BME Ágazati Gazdaságtani és Szervezéstudományi Intézet létrehozása - 3. A Szerves Kémiai Technológia Intézet létrehozása - 4. A Matematika Intézet létrehozása - 5. A Nyelvi Intézet létrehozása - 6. A kétfokozatú vegyészmérnökképzés megvalósítása - 7. Szentgyörgyi Sándor tanszékvezetői megbízásának meghosszabbítása - 8. A Villamoskari Géptan Tanszék egyetemi docensi pályázatának kiírása - 9. Meisel János dékánhelyettesi kinevezése - 10. Javaslat a Felsőoktatási Tanulmányi Érdemrend adományozására
-20fejtse azt ki. Elnö k : Holló elvtárs felé szeretnék egy kérdést feltenni? Van bizonyos eltérés a felsőfokú technikumok tanárainak fizetése és a műszaki egyetemek oktatóinak fizetése között. Hogyan látják ezt a problémát áthidalhatónak? Dr.Orosz Zoltán gazd. és műsz. föigazg .: Az előterjesztés alapján Szebényi elvtárssal külön megvizsgáltuk a képzés költségeit és ezzel kapcsolatban felmerült az egyszeri, illetve folyamatos ráforditás összege. Az előterjesztésben, ha 25o fő első évessel számolunk, 24 fő oktató es kisegitő többletlétszámot kért a kar, melynek folyamatos beá'llitását vetette fel. Ennek költségei 1969-ben 115 ezer forintot, folyamatos felfutással 1973-ig 23746o forint évesköltséget jelenthet. Ugyanakkor azt is megvizsgáltuk, hogy a tanszékek egyszeri ráfordításai, valamint az összes műszer, az oktatáshoz nélkülözhetetlen egyéb eszközök hogyan érintenék a kar egyes tanszékeit. Felvetődött a kérdés, hogy egyszerre jelentkeznek-e a költségek. Kiderült, hogy ezek folyamatosan jelentkeznek. Az első évben nem minden tanszéket érint az oktatás. A költségek is másképp jelentkeznek. Ezeket a költségeket, 25o főnél már nem is néztük meg, mivel felvetődött, hogy a kar konzultáljon különböző szervekkel. Az MM 2oo fő első éves beiskolázásával egyetért. Ebben az esetben viszont 60 %-kal kevesebb oktató és kisegitő létszámra van szükség a 34 fővel szemben összesen csak 14 fő folyamatos beállítására, amelynek bérköltségei annyira elenyészőek, hogy nem is érdemes ezzel foglalkozni* 1969-ben ez 46 ezer forintot jelentene, folyamatosan 1973-ig 295Íoo forint éves bérkihatást eredményeznek. Egyéb költségek, 1969-ben 700.000 forintot, 197o-ben 1 millió forintot, egészen 1971-ig, utána ezek a költségek elmaradnak, és kizárólag a képzés költségei vetődnek fel, amely évente mintegy 2oo.ooo forintot eredményeznek. Az összes költségek, amelyek jelentkeznek, beleértve az oktatás, bér költségeit 1979-ben, 746 ezer forintot, 1971-ig 1 millió 221 ezer forintot, 1973-ra már mindössze 495 ezer forintra csökkennének. Ezen kivül felvetődik két olyan probléma, amely átmenetileg bizonyos nehézség elé állitaná az egyetemet. Ugyanis az első évesek létszáma adott esetben 50 fővel lenne több amely 2 és 1/2 éves képzést figyelembevéve további 7 tanulóköri helyiség időszakos igénybevételét eredményezné, A diákotthoni férőhelyek problémája is felvetődik. A hallgatók közel 4o %-a lakik jelenleg diákotthonban, ha figyelembevesszük az 5o főnél azt a 4o %-ot, a 3 1/2 éves képzést is alapul véve, mondhatnám 74-ben 80 diákotthoni férőhelyre lehne szükségünk a teljes felfutást figyelembevéve. Gyakorlatilag azt eredményezné, hogy a Budapesti Műszaki Egyetem jelenlegi helyzetét ismerve, számolva azzal, hogy a hallgatói létszám stagnál, a diákotthoni férőhelyek nem növekszenek, a Művelődésügyi Minisztérium összegyetemi és