Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1968-1969

1969. február 10. (79-123.) - 1. A Politikai Gazdaságtan Intézet létrehozása - 2. A BME Ágazati Gazdaságtani és Szervezéstudományi Intézet létrehozása - 3. A Szerves Kémiai Technológia Intézet létrehozása - 4. A Matematika Intézet létrehozása - 5. A Nyelvi Intézet létrehozása - 6. A kétfokozatú vegyészmérnökképzés megvalósítása - 7. Szentgyörgyi Sándor tanszékvezetői megbízásának meghosszabbítása - 8. A Villamoskari Géptan Tanszék egyetemi docensi pályázatának kiírása - 9. Meisel János dékánhelyettesi kinevezése - 10. Javaslat a Felsőoktatási Tanulmányi Érdemrend adományozására

29 ­főiskolai férőhelyeire kell támaszkodnunk* Évenként ezt a hallgatói létszámot mintegy 2o-22 hallgató fele lány fele fiu formában el kell helyezni. Ugy érzem, hogy költség­vetési oldalról nincs akadálya a képzés 1969.évi beindításá­nak, amennyiben az az elvi kérdés T. egyetemi tanács előtt eldőlt, hogy az egyetem kétfokozatú képzést indit. dr.Orosz József docens: Kapott-e a kar valamiféle előzetes hozzájárulást ahhoz, hogy hét féléves legyen a képzés? Kicsit nehéznek tartom az ügy megoldását. Annakidején a győri főiskola tantervének kialakításánál szempont volt, hogy 6 félévnél hosszabb főiskolai képzés ne legyen. Pálfai Pál osztályvezető: Gondoltak-e Holló elvtársék arra, hogy ebben a javaslatban amely nyilván a Minisztérium elé kerül - fel kellene vetni egy nem lebecsülendő problémát, amelynek a tisztázása már nap-mint nap aktuális, hogy az üzemmérnökök továbbképzése ­gondolok a többi felsőfokú technikumokra akiket még nem ne­vezünk üzemmérnöknek - hogyan vehetők fel, a vegyészmérnök­kari gazdasági mérnökképzésbe, a vegyészmérnökkari szakmérnök­képzésbe, mert jelenleg érvényes rendelkezések vannak, hogy felsőbb fokú mérnöki oklevelet csak az igényelhet, akinek egy meg van. Szerintem furcsa lenne, hogy egy 7 féléves képzés után ugyanolyan jogokat biztosítsunk hogy folytassa-e a Ö. félévtől a tanulmányait, és azután kapja meg a rendes mérnöki oklevelet, mert ez az egész felsőfokú technikumi gárdának a továbbképzéséhez is csatlakozik. A másik dolog; a terhelésről már szó esett. A terheléssel kapcsolatosan felmerül egy olyan tantervi konstrukciós kér­dés, hogy nem volna-e mód arra, hogy ne legyenek ilyen nagy számban ezek az 1+1, l+o, 2+o órák. Már a korábbi megbeszé­lések alkalmával is szóvátettük ezt. Tájékoztatásul össze­írtam, hogy az első fokozatban az üzemmérnökinél félévenként általában 8-lo tantárgyat hallgatnak a hallgatók. Valamilyen kötelezettségük is van ebből, 9 tárgyból. Az oki. vegyész­mérnöki lo féléves képzési folyamatban viszont 6 és lo tan­tárgy között mozog a félévenkénti kötelezettség. Viszont 11 tantárgy van olyan, amelyek 1+ o, vagy 2+o képzést jelent. Elgondolkoztató ezeknek a tárgyaknak ilyen mérvű elaprózott­sága. Nincsen-e mód arra, hogy valamilyen tömörités legyen. A hallgatóktól nyert információk szerint a félévekben nem egyenlő az órák száma. A ld óra előadási óra nem ugyanaz, 4 tárgyból van, vagy Ö és 9 tantárgyból. Sokkal nagyobb teher a hallgatók számára, amelyet nehéz kimutatni táblázatból, de amelyeket a hallgatók egyöntetűen minden karon szóvátesznek. dr.Sándor Imre docens: A kétlépcsős vegyészmérnökképzés csak a nappali tagozaton indul meg, vagy a nappali és esti tagozaton egyaránt?

Next

/
Thumbnails
Contents