Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1968-1969

1969. február 10. (79-123.) - 1. A Politikai Gazdaságtan Intézet létrehozása - 2. A BME Ágazati Gazdaságtani és Szervezéstudományi Intézet létrehozása - 3. A Szerves Kémiai Technológia Intézet létrehozása - 4. A Matematika Intézet létrehozása - 5. A Nyelvi Intézet létrehozása - 6. A kétfokozatú vegyészmérnökképzés megvalósítása - 7. Szentgyörgyi Sándor tanszékvezetői megbízásának meghosszabbítása - 8. A Villamoskari Géptan Tanszék egyetemi docensi pályázatának kiírása - 9. Meisel János dékánhelyettesi kinevezése - 10. Javaslat a Felsőoktatási Tanulmányi Érdemrend adományozására

- 23 böző ütemben a nagyobb oktatási szervezeti egységek kialakítását támogatjuk. Ennek tudományszervezési, oktatáspolitikai indokait bővebben fejtegetnem nem szükséges. Azt is valljuk, hogy ez nem lehet, és nem is válhat kampánnyá, amelyet nem kellően átgondolva eszközlünk, amely később átszervezéseket eredményezhet és az oktatás folyamatára mind a tudományos kutató munkára és nevelésre egyaránt kedvezőtlenül hatna vissza. Ezért minden egyes ilyen intézet létesítésénél az a körültekintés, amely például ma itt megnyilvánult, igen indokolt és szükséges, mert nem szeretnénk, esetleg olyan intézetek létesítését szorgalmazni, amelyeknek érettsége ma még vitatható. Minden olyan intézet létesítését, anyagilag és erkölcsileg egyaránt támogatunk, amelyet egy adott intézményen belül az oktató- nevelő ós tudományos munka szerves egységén belül, ezeknek hatékonyságát növeli. Ha ezt hangsúlyoztam, nem véletlehül tettem, mert ugy éreem, hogy néhány javaslat, amely ma is napirenden volt, a további kivizsgálás során finomitandó, éppen ezen hármas egység biztosítása érdekében, természetesen áifferenciálva, nyelvi intézetről, vagy matematikai intézetről van szó. A követelményeket illetően nem kívánunk alapvetően minden egyetemre karra és intézetre mechanikusan alkalmazandó előirásokat szerkeszteni, viszont szeretnénk hozzájárulni az egyetemeken folyó mostani munkához néhány alapvető kérdés tisztázásával. Itt az egyetemeken lefolyt és az általános szervezeti működési szabályzattal foglalkozó viták tapasztalatainak feldolgozása után próbáltuk definiálni azokat az oktatási szervezeti egységeket, amelyek léteznek ma már a magyar felsőoktatásban, illetve amelyeknek létezését szeretnénk elősegiteni, így a tanszékét, a tanszékcsoportot, a karon belüli és karok közöttiX intézetét és az u.n. osztályokét. Ezeket a megfogalmazásokat természetesen nem tartjuk vitathatatlannak, sőt, vitára kívánjuk bocsátani. De ugy gondoljuk, hogy sikerült tökéletes pontossággal a legfontosabb ismérveit ezeknek az oktatási alapegységeknek megfogalmazni, felvázolni azokat a paramétereket, amelyeknek kielégítését viszont szükségesnek tartjuk ahhoz, hogy azt mondhassuk, hogy az intézet vagy tanszéki csoport. Ugy érzem, hogy a ma szereplő intézeti cim alatt szereplő szervezeti egységek közül egyik-másik még nem elégítik ki pl. az intézet fogalmát és tartalmát döntően. Ezeknek a kérdéseknek eldöntését természetesen mi az alapvető elvek biztosítása mellett az egyetemekre kívánjuk bízni* Rövid időn belül, amíg az intézetesités problémája ilyen stádiumban van, kizárólag munkapéldányként rendelkezésre fogjuk bocsátani, hogy mi mit értünk intézet, tanszékcsoport, osztály, tanszék és egyéb szervezeti egység alatt. Kérjük, hogy a munkában, pl. különböző szabályzatok határidőre történő kidolgozásánál legyenek szivesek az elvtársak a körüléények figyelembevételével hasznosítani. Nem lenne célszerű, ha egy komoly munka és sok energia befektetése után vitatkoznánk. Sokkal célszerűbb, ha a kidolgozás folyamatában működünk együtt, alakitjuk ki közösen a véleményünket, mert itt végsősoron a Minisztérium jóváhagyásáűESÍ a tudomásulvétellel egyenértékű. Ami a konkrétan felmerült kérdésekkel kapcsolatos, szeretnék kitérni a szabályzat kérdésére. Ugy gondolom, hogy ez lénye-