Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1966-1967
1966. december 19. (48-73.) - 1. A testnevelés és a sport helyzete a BME-n - 2. A KK fejlesztési járulék felosztási rendszerének megváltoztatása és az 1967. évi felhasználás
22 — A nyomdai árszabásban változás volt. ami 3o#-kal drágította akiadványok megjelentetését. A két évvel ezelőtti tervezésnél a legnagybbb előrelátás mellett sem tudtuk ezt figyeim be venni. léri az Egyetemi Tanácstél ennek elfogadását . Javasolja, hogy az 1. oldalon felsoroltak közé a Könyvtárt vegyék be, mert nekünk is leket olyan műszerünk, sokszoro— sité berendezésünk, amit másképp nem lehet beszerezni. Dr.Tettamanti Károl y elvtárs: Több igény merült fel, amit nem tud teljesíteni a központi költségvetés. A javaslat azt mondja, hogy az eddigi 7o% helyett központilag csak 4o$-ot kapunk, ezt elvileg nem tartja helyesnek. Mi tette szükségessé, hogy egy bonyolultabb meohanizmussal a dékáni hiwrfcalon keresztül kapják meg a tanszékek a 2 millié forintot? Ez szerint - Frigyes elvtárssal ellentétben egy ujabb bürokrácia bevezetésének kezdetét jelenti. Egyetért Gillemot elvtárs hozzászólásával, hogy a fő rugé, a személyi érdek ezután is fennáll. A felszólalásokból kiderült, hogy a tanszékek fejlesztésével úgysem tőrödnek a II munkában résztvevők, bár a professzorok ezzel ls foglalkoznak. Gillemot elvtárs felvetette azt is, hogy komolyé konkurrenciácal fogunk szembenállni. Az uj mechanizmusban esetleg "olcsóbban" kell vállalnunk a munkákat. Meggondolandónak tartja, hogy az eddigi mechanizmust megváltoztassuk. Polinszky elvtárs emiitette beszámolójában, hogy az egyesítéssel kapcsolatban elmaradásban leszünk az uj gazdasági mechanizmussal, mert saját magunk átszervezésével vagyunk elfoglalva. Ez igy is van. Kolos Rlehár d elvtárs: Ha az uj mechanizmus időszakára gondolunk, valóban azok a sampontok, amelyekről Gillemot elvtárs beszélt, nagyon figyelemreméltóak. Különösen abban kell világos képnek lenni, hogy az uj mechanizmus időszakára nézve nit tekintünk gazdálkodási egységnek. A gazdálkodás egységének mi a kart tekintjük, főleg a decentralizálódás miatt. Egyetért azzal, hogy a gazdálkodási egység fogalma világossá váljék kari határozatban. Ilyen vonatkozásban kevésbé érdekes, hogy a tanszékekre direkt 2o# megy, mint az, hogy a gazdálkodó egység perspektívában nagy. A másik központi kérdés ezzel kapcsolatban az, hogy a kart tekintjük az önálló gazdálkodási egységnek,nem következik, hofflr az egyetemnek nincsenek általános tennivalói, amelyekhez a karok hozzájárulnak. A karokon lévő anyagi eszközökből támogatják a központi tennivalókat, a rektor rendelkezésére bocsátanak összegeket. Meg kell vitatni, hogy ez formailag hogyan történik. Nem egy hosszú távlatra szóló anyago tárgyalunk, hanem, hogy mi történjen 1967-ben a pénzösszegekkel. Nem az összegekről vitatkozzunk, de véleménye szerint a későbbi dolgok és jogi szempontból az volna a fontos, hogy ugy tekintsük az anyagot, mint 1967-re szóló rendezést.
