Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1966-1967

1967. június 19. (148-158.) - A BME, ÉKME és az MSZMP Műszaki Egyetemi Pártbizottsága együttes ülése - 1. A BME és az ÉKME egyesítésére vonatkozó állami rendeletek

- 2 tanácsülésén tisztelettel köszöntöm az egyetem és a karok tisztségüktől megváló volt vezetőit, valamint az uj vezetőket, a két volt egyetemi tanács tagjait, valamint az egyesitett egyetem pártbizottságának tagjait. Az 1871-72.tanévben egyetemi rangra emelkedett műszaki felsőoktatási intézmény, melynek falai között ma összeültünk, az eltelt közel 2 évszázad alatt - túlzás nélkül állíthatjuk - valamennyi egyetemünk között a legjobban fejlődött. Az oktató-nevelő és műszaki tudományos munka nagyüzemmé válása igazán a felszabadulás óta történt. A szocializmus építésének kezdetétől az ipar fejlesztése, a műszaki egyetem oktatással szemben hatalmas követeimenyeket támasztottj az egyetem a szocialista népgazdaság ipari szakemberszüksegletének kielégítésében, műszaki értelmiségének nevelésében példamutatóan helytállt. A gazdasági, társadalmi fejlődés a műszaki felsőoktatás rendszerében az egyre növekvő szakemberszükséglet kielégítése érdekében időszakonként szervezeti változásokat igényel. Az egyetem szervezetéből váltak ki részben más felsőoktatási intézményekkel összevonva a többi műszaki egyetemeink, az anyaegyetemen belül pedig fokozatosan növekedett a karok, szakok és ágazatok száma, a fejlődés különböző fázisában a budapesti műszaki felsőoktatási központ szervezetét, karait, a gazdasági növekedés szabta követelményekhez igazitva, többnyire sikerrel fejlesztettük. Amig a szocializmus alapjainak lerakásáig a műszaki egyetemi felsőoktatás csakúgy, mint a népgazdaság elsődlegesen az extenzív fejlesztés irányát követte, a jelenlegi időszakban - a szocializmus teljes felépítésének időszakában - a minőségi igények kielégítése kerül előtérbe. A szocializmus teljes felépítésének jelenlegi időszakában a termelőerők minőségének növelése, ezen belül a társadalmi termelés munkájában resztvevő ember szaktudásának, munkaképes spgének emelése a legfontosabb felaáat. Ennek a célkitűzésnek pedig a gazdasági mechanizmus reformjának, az u;j gazdaságirányítási rendszernek a jövő évtől kezdődő bevezetesére is tekintve, csak ugy tudunk eleget tenni, ha a műszaki felsőoktatás területén rendelkezésre álló személyi és tárgyi adottságokat az észszerű keretek között koncentráljuk. Ilyen meggondolások alapján a Párt és Kormány intézkedéseinek megfelelően került sor a két budapesti műszáki egyetem tartalmi fejlesztését is kifejező szervezeti egyesitésere. A személyi és anyagi feltételek koncentrálásával a távlati fejlesztés szerint az egyesitett egyetemen egyidőben mintegy 8.000 nappali tagozatos hallgató képzését kell biztosítani, ezen felül az egyetem ellátja az esti- és levelező tagozat, valamint a továbbképzés oktatási feladatait is. Az oktató-nevelő és tudományos munkában mintegy 15oo műszaki felsőoktatási szakember vesz részt, jelentős részük tudományosan minősített, ezáltal az egyesitett műszaki egyetemmel az ország legnagyobb nevelőintézményét, s egyik legnagyobb műszaki tudományos központját hoztuk Hétre.