Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1960-1961

1961. május 12. (26-46.) - Kibővített, rendkívüli ülés - 1. A BME reformjavaslata

- 19 líagyon felhívja a figyelmet az oktatási módszerek korszerűsítésére. Ez még nem volt most elvégzendő feladat, de kéri, ne feledkezzenek meg róla. Vita volt az elméleti alap és a szakmai képzés kérdésében. Csanádi elvtárs felé ezzel kapcsolatban annyit szeretne mondani, hogy az alap- és elméleti oktatás erősítésének a szükségességét hangsúlyozzák ők is. Az Spitő ipari és Közlekedési Műszaki Egyetem és a Budapesti Műszak: Egyetem között ebben eltérés van. A Villamosmérnöki Karon a szakositás a kezdet kezdetén érvénybe lép, ez az Építőipari Egyetemen is jelentkezik, a Gépész- és Vegyészmérnök.. Karon nem. Az ágazstositás az Építőipari Egyetemen nagyobb mértékben jelentkezik. Ezzel kapcsolatban voltak a Művelődésügyi Minisztériumnak problémái. Tájékoztatásul elmondja, hogy az egyetemek reform-javaslatait a Művelődésügyi Minisztérium hivatalból meg fogja külde.l a tárcáknál: és hivatalos véleményüket kéri. Az egyeztetés, véleménykérés után a reform, törvénytervezet foimájában kerül az Országgyűlés elé. Elnö

k: Rigler elvtárs szives hozzájárulását kéri ahhoz, hogy a karok anyagában szereplő előbbre hozott refom k serieteket az egyetem végrehajthassa, csak a végleges jelleget töröljük a szövegezésből. Er.Vörös Imre

: A módszertani kérdések között javasolja tervbevenni, hogy a nagylétszámu, 4oo-5oo fős előadásokat•oszszák meg. Ez az előadások hatásosságát emelné és a rajztermek és laboratoriumok jobb kihasználását tenné lehetővé. Elnök

: Ez a javaslat nyilvánvalóan csak a Gépészmérnöki Kart érinti, mert a Vegyészkarra nem vonatkozhat és a Villamosmérnöki Karon a kezdeti szakosítással megvalósul. Er.Kozma László

: Rigler elvtárs hozzászólásával kapcsolatban felmerül a kérdés: tudjuk-e, hogy 197o-8o-ban milyen gárnökökre lesz szükség. A Villamosmérnöki Kar nem tudja. Kiss Árpád:, elvtárs megmagyarázta, hogy egy mérnöknek élete folyamán szellemileg kétszer kell kicserélődni. A híradástechnikai mérnök tudása 5-lo év alatt elavulhat. A professzorok, akik most oktatják a híradástechnikát, annakidején nem is tanultak ilyan tárgyat, utána tanulták meg. líyilván ez lesz a sorsa a következő oktatói gárdának is. Ebből következik, hogy a szakositás vonalán konzervatívnak kell EB.radni és a korszerűsítésnek az ágazatositásban kell érvényesülnie. Célszerű és elképzelhető az utolsó év tantervében üres helyet hagyni a korszerű tárgyaknak. Kolos Richárd

; Rigler elvtárs azt mondta , hogy a gyakorlatokat ugy akarják megszervezni, hogy az a legkisebb terhet jelentse az iparnak. le takarjuk el a nehézségeket, kell hogy az ipar lássa a problémákat. A Párt arra tanit, hogy emelni kell a vezetés szinvonalát. Ehhez hozzátartozik a problémák feltárása. Mondjuk meg azt, hogy a mérnökképzésnek igenis integráns része az üzemi gyakorlat, ami nem a legkényelmesebb, de a legjobb módszer. He abból induljunk ki, hogy mennyibe kerülhet. Ha megállapítottuk, hogy a agyar népgazdaság jobb, szocialistábban képzett