Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1960-1961

1961. május 12. (26-46.) - Kibővített, rendkívüli ülés - 1. A BME reformjavaslata

- 2o ­mérnököt kell, hogy kapjon, akkor ahhoz emelnünk kell az üzemi oktatás nívóját. Ezt ugy értelmezi a tárca felé, hogy termelnünk kell mérnököt, ebbe be kell kapcsolni az ipart és ilyen vonat­kozásban ezt az iparnak meg kell terveznie. Ne legyünk szégyen­lősek, hogy netán kiderül: sokba kerül a mérnök. Ha a költség nagy is lesz, a tárca egész forgalmához mérten ezek nem döntő számok. Műszaki fejlesztési ala^J van - bár e körül is voltak problémák. A kormányzat biztosan elrendeli, hogy műszaki káder­képzési alap is lehessen. Ezért kéri a Művelődésügyi Minisztériumot, hogy ebben a vonatkozásban támasszon az iparral szemben követelményt. A maga részéről és Bakonyi elvtárs nevében is - aki helyett jött - az a véleménye, hogy ez komoly feladat és komolyan kell csinálni. Kozma elvtárs emiitette, hogy nem lehet távlatokban pon­tosan megmondani a *" üszaki Egyetem réséről azt, hogy milyen mér­nököt kell adni. A népgazdaság részéről azt mondhatjuk: jő mérnök kell. Erre alegjobb paraméterek, hogy az alapoktatás rendk'vül fontos. A Villamos kar javaslatában nem az alapoktatás tárgyi tar­talmát érintően k:'várinak szakositsni, az alapoktatásnak szilárd­nak kell lennie. De nem választhatjuk el ettől azt sem, hogy ma differenciáltabb az ipar és ezért nem fogadhatjuk el, hogy univer­zális mérnököt kapjunk. Bizonyos szakosodás önmagában adott kérdés. Ezt a problémát didaktikailag jól kell megoldani. Olyan szélesek ezek a területek, amelyek már nem teszik lehetővé, hogy mindegyik részét egyformán tanistuk, vagy akkor a hallgatónak: utána még 2-3-4 évre van szüksége, hogy szakositsa saját magát. Ezt is lehet és ennek is meg vannak a népgazdasági k'..hatásai. Hogy mi a jobb, ebben a tudomány magasfoku, hivatott képviselői dönthetnek, magát nem tartja illetékesnek. Ma ugy látjuk, hogy a gyorsan, fejlődő ipar nem várhat arra, hogy lo évig kelljen tanulnia egy mérnöknek. Ebből következik bi­zo-yos fokú szakositás. így értelmezi a Vili anosmérnöki Kar a sza­kosításnak azt a mértékét, amit az utolsó két érre tervezett, nem elvetve azt az elvet, hogy széles látókörű mérnököt kell kibocsáj­tani. Elnök : Hálásan megköszöni elsősorban az ipari tárcák veze­tőinek, de az Egyetemi Tanács tagjainak is a hozzászólásokat, azt a sok értékes szer-pontot, konkrét javaslatot, ami elhangzott. Megköszöni Rigler elvtársnak, hogy a maga nem könnyű helyzetében elősegítette a tisztábban látást. A jövő tennivalóiban, a teendő­ink kialakításában az Egyetem vezetősége az itt elhangzottak fi­gyelembevételével és az Írásban megkapott és várt anyag alapján fog dolgozni. Igyekezni fogunk egységesíteni a karok között fenn­álló differenciákat. A Villamoskarnak szóbelileg kilátásba helye­zett engedmérmysl igyekszünk határidőre megmondani a további te­endőket. Erezzük, hogy már olyan helyzetben vagyunk, amikor az ipari tárcák képviselői fokozzák a tempót és várják, hogy minden /

Next

/
Thumbnails
Contents