Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1953-1954
1954. január 11. (154-188.) - 1. A karok vizsgahelyzete (írásos előterjesztés) - 2. Az aspiránsképzés helyzete (írásos előterjesztés) - 3. Az egyetem szakosítása - 4. Az 1953. december 18-i rektori-dékáni értekezleten elhangzott miniszteri beszéd
Összefoglaló jelentós az est i tagoz atok 1954.január 5-ig letett vizsgáiról a január 11.-i nagytanáésüléare, Az'esti tagozatok hallgatóinak ebben a vizsgaperiodusban összesen 14.819 vizsgát kell letenniök* Január 5^-éig 3»3'58 vizsgát, azaz az összes vizsgák 22.5%-át irték ki.. A vizsgára kiirt esti hallgatók száma 3556'és eddig 881 /24»3%/ hallgató bukott, illetve maradt el vizsgájával* A vizsga-előkészité s terén az esti hallgatók nagymérvű segitséget kaptak. A karok vizsgaelőkészitd tanulóköröket szerveztek és kiszélesítették a konzultációs munkát is. A vizsgaelőkészitésre viszonylag nagyobb súlyt kellett helyezni az esti hallgatóknál, mert a folyamatos tanulás a hallgatóság többségénél nem volt minden tárgynál tapasztalható és ennek egyik oka az időhiány volt. A hallgatók tehát a vizsgára való kollektív felkészülés lehetőségeit, vették Igénybe, Az előkészítés'súllyal az I. évfolyamok és az alaptárgyak vonatkozásában történt meg, A jobb vizsgák érdekében a karok dékánhelye ttesei a félév folyamán a munkáltató üzemek képviselőivel értekezletet tartottak, ahol felhívták a figyelmet az esti hallgatók üzemen belüli megsegítésére.-Több üzem gyári mérnököt állított instruktorként esti hallgatója mellé. Az egyetem szakszervezeti bizottsága is összehívta az üzemek képviselőit és szempontokat adott a'hallgatók egyetemi munkájának társadalmi uton történő alátámasztására. Felhívtuk az üzomek képviselőinek figyelmét arra, hogy a hallgatók vizsgaszabadságát a vizsgaidőszak alatt és amenynyiben a hallgató kéri, megosztottan is adják ki. A vizsgaidőszak alatt is folyik a soronkövetkező; tárgyakra való előkészítés, így különösen Matematikából vannak az egész vizsgaidőszak alatt működő előkészítők. Tapasztalatunk az, hogy a. hallgatók az egyéni konzuLtációt nem igen veszik igénybe és inkább csoportos konzultációkra, de főleg a vizsgaelőkészitő tanulókörökre támaszkodnak. A vizsgahangula t az esti hallgatók körében megfelelő, csupán az I. évfolyamnál tapasztalható - a vizsgarutin hiányából szarmaző - izgalom. Az egy-egy tárgyból elért gyengébb átlageredmény vagy nagyobb mérvűbukás másik oka a vizsgahangulat leromlásának. így pl„ a vegyész II. évfolyamon Analitikából történő nagymérvű bukás következtében romlott a vizsgahangulat. A felsőbb évfolyamokon a vizsgahangulat jó. A vizsgáztatás m ódszerei tekintetében mindenütt a vonatkozó minisztériumi rendelkezéseknek, illetve vizsgaszabályzatnak megfelelően jártak el. Kisebb hibák fordultak elő, mjnt pl. a" Bőrvegyész tagozat IV. évfolyamán, vagy a gépész kar egyik 1„ óvqs tanulócsoportjánál Marxizmusból, ahol közvetlenül szóban adták fel a kérdéseket* A vizsgáztatás módszerének nivója már eddig is megállapíthatóan növekedett pl, azzal is, hogy igen sok vizsgáztató a hallgató által' ólért osztályzatot meg- •' indokolja. Lényegesebb szabálysértés a vizsgáztatás vonalán nem történt, az esetleg előforduló rendel-lenessegeket a kari operativ bizottságok kiküldött vizsgaellenőrei eddig mindenütt azonnal megszüntették. A vizsgák eddigi eredmény ei az esti tagozatokon általában kielégitőek. A vizsgáktól való távolmaradás terén az elmúlt évhez viszonyitva javulás tapasztalható. Azok a hallgatók, akik a vizsgákon nem jelennek meg, majdnem mind betegek. Csak egyes I, évfolyamoknál fordult elő, hogy a' felkészülés nem kellő volta miatt a hallgató nem jelent meg a vizsgán.
