Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1953-1954
1953. december 7. (106-153.) - 1. Elnöki bejelentések - 2. A géprajz oktatás felülvizsgálata (írásos előterjesztés) - 3. A karok tanulmányi helyzete (írásos előterjesztés) - 4. A vizsgák előkészítése
- 2 olyanok is akadnak, akik még ennél rövidebb idő alatt el tudják rajzaikat kész iteni. Ez azt mutatja, hogy a hallgatók között minőségileg igen szélsőséges különbségek vannak. Sajnos a nagy többség azok közé tartozik, akik a gyakorlati órákon nem tudják feladataikat elkészíteni. A hallgatók nagyobb százaléka tudná rajzfeladatát a gyakorlati órákon befejezni, vagy legalább is jobban előrevinni, ha kedvezőbb körülmények között dolgozhatna. A hallgatók nagy része rajztábla nélkül a nem megfelelő felületü asztalra helj^ezett rajzlapon dolgozik időszakosan kölcsönkapott vonalzókkal és körzővel nem éppen megfelelő világitás mellett. Ez természetesen rossz időkihasználást eredményez. Javulna a helyzet, ha a hallgatók saját bezárható fiókkal rendelkeznének a rajzteremben, mert a rajzeszközök állandó hordozásától nemcsak idegenkednek, de az üzemekből egyenesen az Egyetemre bejövő hallgatók a saját rajzeszközüket is csak külön engedélyekkel tudják onnan kihozni ? ami időtrabló utánjárást kiván meg. A hallgatóknak sok idejét veszi el^a rajzlapok beszerzése is. Rendszerint kénytelenek sorba állni'az ÁPISz üzleteknél és sokszor nem is kapnak rajzlapot. Enyhitene a helyzeten az Egyetemen felállítandó APISz üzlet. Végeredményben meg kell állapitanunk, hogy a hallgatóknak az a panasza, mely szerint a rajzfeladatok mennyisége túlzott, nem helytálló, mert ezeknek mennyisége egyáltalában nem túlzott ? sőt minimális. Viszont tény az, hogy e minimális feladatok elkészítése is a hallgatóság nagyobbik része számára terhesnek mutatkozik, mert az egyéni tanulásra jutó időnek jelentős részét lefoglalja. Ez-részben az előbbiekben vázolt kedvezőtlen körülményeknek tudható be. Rá kell arra is mutatni, hogy a Géprajz tárgy előadása fél évvel megelőzi a géprajz gyakorlatok megkezdését, mivel a Géprajz előadásokkal egyidőben a hallgatók szabadkézi rajzoktatásban részesülnek. A több, mint félévvel korábban kapott magyarázatokat miután közbeesik a nyári szünidő is, arra az időpontra mikor a gyakorlatok megkezdődnek a hallgatók már elfelejtik. A Géprajz előadások anyagát az előző félétáen, miután' a tárgyból vizsga nincsen, nem tanulják meg. Innen eredhet a hallgatóknak a következő panasza is, mely szerint 2.,/ A gyakorlati órákon több magyarázatra volna szüle3ég. A gyakorlati órákon egy tanársegédre 12-15 hallgató jut. A négyhetes rájzfeladat 8 óráját csak 45 perccel számolva 15 hallgató esetén átlagosan 24; 12 hallgató esetén 3o perc jut egy hallgatóval való foglalkozásra. Ez olyan bőséges idő, aminél jobb helyzetet kivánni sem lehet. A rajzfeladatok kiadásakor á tanársegédek kb 2o perces általános magyarázatot adnak és a munka folyamán egyénileg foglalkoznak a hallgatókkal. A hallgatók is elismerik, hogy a tanársegédek jók. Ha ezek után is több magyarázatot kiván a hallgatóság, az csak annak a jele lehet, hogy előzetes otthoni tanulás nélkül az ott kapott magyarázatok alapján, mintegy receptsserüen kivánja feladatát megoldani. Nem volna helyes erre az útra lépni, mert a hallgatók ez esetben nem mélyülnének el a tárgyban és az önálló tanulásról leszoknának. A hallgatóknak ezt a panaszát igy teljesen alaptalannak kell tekintenünk. 3./ A hallgatók tanulásának és munkájának megkönnyítésére a Géprajz tanszék az egész anyagot a mellékelt kérdések foimájában feldolgozta. A tanszék 185 ilyen kérdést adott közre 5 fontossági csoportba beosztva. A kiadott kérdésekben ismétlődés nem található. A hallgatók kifogásolják a kérdések nagy számát. Ez a kifogás csakis a felszínes tanulásra való törekvés jelének tekinthető a hallgatok részéről. A kérdések csak segitséget nyújtanak a tanuláshoz és azt semmiképpen nem hátráltatják.
