Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1951-1952
1951. december 3. (66-74.) - 1. Rákosi Mátyás KV ülésen elhangzott beszéde - 2. A Módszertani Bizottság működése és javaslatai - 3. A lemorzsolódások kérdése - 4. Az 1951/52. tanév II. félévi jegyzetei - 5. A zárthelyik kérdése - 6. Egyebek
Komondy professzor szerint ez nem indokolt, mert az év végén sincs kevesebb vizsga* Kardos dékán ugyancsak helyesnek tartja az Írásbelinek és szóbelinek egy napon tartását s ezt saját tanszékén már meg is valóSitotta* A jegyzetkérdésre visszatérve bemutat a Tanácsnak egy most készült épitéstörténeti jegyzetet, mély a rossz összefüzés miatt teljeen hasznavehetetlen* Kéri a jegyzetsokszorositó munkájának felülvizsgálását* Az elnök helyesnek tartja az írás beli és szóbeli vizsgák egy napon 3efeételét s ilyen irányú körözvényt fog kibocsájtani* A vizsgaidőszakot ugy kéLl felhasználni, hogy a vizsgát könnyű tárgyakkal kell kezdeni, január 10-e körül jöjjenek a nehezebb tárgyak; u*i* igy lesz még a hallgatónak ideje az utóvizsgára készülni, ha a vizsgán elbukik* Ugyanezt az elvet kéli alkalmazni az utóvizsgák kérdésében is. Egy tárgynak december elejére előhozását a K.M.-ban elvetették mert nem tartják célszerűnek. Rigler György több tanulócsoport kérelmét tolmácsolja, mikor arra kéri a tanácsot, tegye lehetővé, hogy azokon az évfolyamokon, ahol 9 vizsga van, egy tantárgyat a teljes tanulócsoportok előbbi* letehessenek. Az elnök a kérés teljesítését kivihtőnek tartja amennyiben a vizsgát bizonyos tárgyból az egész évfolyam le tudja tenni. Kocsis ^lemér szintén helyesli Rigler javaslatát, mert a vegyész mérnöki karon is vannak hasonló problémák. Oláh Istvánná a vizsgakérdéshez szól hozzá és rámutat, hogy van évfolyam, ahol 9 vizsga van s azonfelül matematika szigorlat. Ha az írásbelit is megtartják, a hallgatók nem képesek felkészülni a vizsgákra* Így tárgynak december elejére élőhozatalához a K,M, hozzájárul, de még igy sem tudják január 31-ig lebonyolítani a vizsgákat, mert cc, 100 ember van egy-egy tagozaton és a tanszékek nem képesek ellátni a feladatukat," ha egy napon az írásbeli és a szóbeli is* van Az elnök szerint az írásbelire van egy jó módszer; a hallgató a kapott feladatot megoldja írásbeliieg és egyben szóbelileg is felel utána, ez alatt egy másik hallgató a táblánál felél* Zalka András csatlakozik az elnök által javasolt módszerhez, mely szerint egy csoportot behívnak felelésre, az a feladatot elvégzi irásbelileg, mély után a vizsgáztató felad még pótlólag kérdéseket, A vizsga előrehozásával kapcsolatban megjegyzi, nogy ez a Szovjetunióban az előadások befejezése előtt nem lehetséges, Németh Endre ianételten hangsúlyozza a vizsgákkal kapcsolatban a kar nehézségét az írásbeli lebonyolítását illetően* Ormos Tibor, Rigler György, Zalka András és Rudnai Guido szól hozzá még az írásbeli kérdéséhez, majd Ormoa Tibor konjromisszumos javaslatot terjeszt elő, a karok vizsgálják meg van-e szűkség bizonyos tárgyakból a vizsgának előrehozatalára és ezt a kérdést megtárgyalva a december 17-i rektori tanácsülésen terjesszék elő* Az elnök a javaslatot elfogadja s ilyért elemben felkéri a dékánokat az előterjesztés megtételére. Rusznák István az esti oktatás vonalán kéri a vizsgák előrehozatalát. Az elnök szerint ez megvalósítható, ha a dekánhelyettes biztosítja, hogy a vizsgák a hallgatók teljes számban résztvesznék.
