Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1950-1951

1951. május 7. (75-81.) - 1-10. A vallás-és közoktatásügyi miniszteri rendeletek ismertetése - 11-16. Elnöki jelentések - 17. Mirkó Ross zürichi egyetemi tanár ajándéka - 18. Kari beszámolók a tanulmányi helyzetről - 19. A vizsgáztatási módszerek egységesítése - 20. A tanárok szabadságolásának kérdése - 21. A hallgatók katonai alkalmassági vizsgája - 22. Rados Jenő javaslatai

Gábor László megjegyzi* hogy az intézkedések elvileg helyesek, de milyen módon ellenőrzik végrehajtásukat. 'Elhatározták a gyengék megsegítését, de hogy ez valóban megtörténik-e minden egyes tanszéken, van-e valami rendszer ennek ellenőrzésére..? Ugyanezt veti fel a rajzfel adatodra vonatkozólag. A rajzok beadásának időpontjai sohasem pontosaié, igy fella zulhatnak az egyébként helyes intézkedések. ? Az elnök válasza szerint azért vannak a tanulmányi osztályok, azért van az osztályfőnökök rendszere, h ogy az ő segítségükkel komolyan ellenőrizni lehessen a gyengék megsegítését, ügy tudja, a tanulmányi osztályok komolyan veszik feladatokat. Ami a rajzbeadás kérdését illeti, a prof;sszóróknak, a tanszékvezetőknek a kötelessége, hogy ellenőrizzék a rajzbeadást és őket t erheli a felelősség az esetleges mulasztásokért, ill, hogy érvényt szerezzenek a kiadott rendelkezéseknek. Ha a vezető professzor megmondja beosztottainak, nogy a rajzbeadási kérdést a legszigorúbban vegyék, akkor ez meg is fog történni. 1 Gábor László: azért veti fel ezt a kérdést, mert tapasztalat szerint a mégtárgyalt elvek, ahogy lépcsőzetesen lefelé mennek, ugy lazulnak. ' < Az elnök -közli, hogy azt akarják megszüntetni. Ezért van az a rendellce zés, hogy folyó hó 10-ig minden tanszék tartozik értekezle. tet tartani és ennek időpontját bejelenteni, melyen ha szükségét látja, a dékán is megjelenhet. Ormos Tibor szerint enn^él a kérdésnél igen élesen és határozottan kell felvetni a felelősség kérdését a tanszemélyzettel szemben, mert sok lazaság, hiányosság tapasztalható* Zárbavész a profeszszor minden munkája, ha ők nem telje sitik feladatukat-. A- tanársegédekben sok esetben nincs meg a z áldozatkészség, a felelősségérzet. Nem kell félni elbocsájtani azokat, akik nem felelnek meg, A legmesszebbmenő segítséget nyújt ebben a kérdésben is Párt, Természetesen fontos, hogy a kari ülés ele határozatairól a segédtanszemélyzet is tudomást szerezzen. Az. elnök nem tudja, hogy merült-e fel konkrét panasz, il tol á• ban a tanársegédek túlnyomó része nagyon jó munkát végez a gépészmérnöki karon. A többi íearon mi a helyze t, nem tudja; csak konkrétumok alapján lehet eljárni. A pártszervezet közölje az eseteket. Ormos ^ibor Egerváry professzor példáját hozza fel. A-hallgatók félnek bemenni tanszékére, hogy segítséget kérjenek tőle, vagy LovasNagy Viktor adjunktusától. Azt hiszi, hogy a felelősséget és a felelősségrevonást fokozni kell. Minek tulajdonítható, hogy az osztályfőnökök nem működnek kifogástalanul? A Pártszervezet elmondja .a panaszokat, de nem ez & feladata.Segítséget kell kérni a LISz-szervezettől, ill, szorosan együtt kell velük működni; ezek majd elmondják kívánságaikat. Hibáztatja a másik végletet is, mikor agyontámogatják a hallgatót, pl. a szakérettségizetteknél tapasztalható ily megnyilvánulás*^ tanszékek azokat a tanársegédeket, akik nem megfelelőek, a jövg évben ujakkal cseréljék fel. jj Az elnök köszöni ennek a kérdésnek a felvetését; minden karon meg fogják vizsgálni ezt az -ügyet. 20./ Ormos Tibor; a tanárok szabadságolásának kérdését veti fel, ugyanis tavaly nem voltak szabadságon s ez helytelen, 1 Pártszervezet szerint előre kell megtervezni azt, hogy a professzorok mikor menjenek el szabadságra. Egy hónap feltétlenül szükséges abhoz, hogy kipihenten, frissen tudjanak hozzáfogni a következő, év munkájához. Az 1 javaslata, hogy a karok dolgozzák ki a tanárok szabadságolásának