Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1950-1951

1951. május 7. (75-81.) - 1-10. A vallás-és közoktatásügyi miniszteri rendeletek ismertetése - 11-16. Elnöki jelentések - 17. Mirkó Ross zürichi egyetemi tanár ajándéka - 18. Kari beszámolók a tanulmányi helyzetről - 19. A vizsgáztatási módszerek egységesítése - 20. A tanárok szabadságolásának kérdése - 21. A hallgatók katonai alkalmassági vizsgája - 22. Rados Jenő javaslatai

kérdését, s mondják ki a szabadság kötelező igénybevét elé t. Semmi nagyobb baj nem történik az egyetemen, ha X professzor egy hónapig távol lesz, de jobban fog menni a munka, ha e ;y hónap szabadság után • kipihenten tér vissza, Julius 15-én meg lehetne kezdeni a szabadságolást; először a z ok a professzorok menjenek, akik nem szigorlatoztathak, azután pedig a többiek, ~ « Az elnök köszöni ezt a gondoskodást a professzorok nevében. Dr. Barta István végrehajthat ónak tartja az elgondolást, csak a VKM. ne rendezzen semmit a szabadságolások ideje alatt. Ormos Tibor válaszul közli, hogy a VKM. vonalán is gondoskodni' fog arról, hogy ez a terv végrehajtassák, 21./ Fekete János szds. felhivja a figyelmet arra, hogy az összes hallgatók alkalma%ági vizsgára 1 erűinek. A helytelen megszervezés könnyen zavarokat okozhat, A hallgatók óránként lesznek beosztva, hogy minél kevesebb mulasztás történjék a vizsgálat miatt. Arra szeretné megkérni a professzorokat, hogy a tanszemélyzettel beszéljél: meg ezt a kérdést, ne legyen zökkenő, engedjék el a hallgatókat, mert különben kiesései: lesznek. Kérdi, hog y a hallgatók visszaen'gedése milyen formában történjék, mindjárt amint végeztek vele lUr-15 perc múlva, avagy csal: óraszünetben engedjék vissza és addig tanulási lehetőséget adjanak nekik. Az elnök ug y gondolja, hogy a hallgatót el lehet engedni^ mikor végzett, viszont csak a következő órára jöjjön be. Dr. Csűrös Zoltán megjegyzi,, hogy kisebb létszám esetén /pl. a vegyészmérnöki karon/, ha óra közben jön is vissza a hallgató, nem zavar és igy kevesebbet vészit az előadásból. Az elnök szerint leghelyesebb, ha minden professzor maga mondja meg, hogy hogyan gondolja e kérdés elintézését. 22./ Dr. R

ados Jenő a következő javaslatokat teszi: 1./ Azt találná helyesnek a r.endeletek betartása ügyében, ha a tanszékeken minden tanársegéd aláirásával igazolná a rendelet tudomásul vételét. 2./ A szakérettségizettek támogatását illetően a gyengébbeket behivták a tanszékre, muhkaprogrammot kaptak és erről a tanszék jelentést tett a tanulmányi osztálynak. Ha a tanszékek erre kötelezve volnának, a megsegités nagyobb mértékben volna biztositva. 3./ Végp.1 a vizsgák módszerére nézve megjegyzi, hogy ott ahol sok vizsgáztató van, helyénvaló volna, ha nem is kötelező módon, de legalább irányt szabóan vizsgakérdések kidolgozása, hogy a vizsgáztatók számára az_ egyöntetűséget igy biztositani lehessen. Az elnök köszöni Rados professzor javaslatait,- s kéri á karokat, hogy a vizsgáztatás egyságesitésér e tegyenek hasonló intézkedéseket. Több inditváir; nem t"rtént, i

uy az elnök az ülést .berekeszti, K.m. f. éínö orhafy^t t e s » j égyzőkönyw eze tő/ Oi söA