Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1950-1951
1951. március 5. (59-65.) - 1-10. A vallás-és közoktatásügyi miniszteri rendeletek ismertetése - 11-12. Elnöki jelentések - 13. Laboratóriumi károk kérdése - 14. Könyvtári látogatójegy életbe léptetése - 15. Tankönyvek, jegyzetek eladásának kérdése - 16. Az osztályfőnöki rendszer indítása - 17. A zárthelyik kérdése - 18. Hallgatói jellemzések készítése - 19. Az utóvizsgák - 20. A mérnöki kar tanulmányi osztály munkájának felülvizsgálata - 21. A 4,5 éves oktatás bevezetésének kérdése - 22. A rajzi túlterheltség kérdései - 23. Rajzpapírhiány megoldása - 24. Tantárgyi átfedések megszüntetése - 25, 30. A IV. éves hallgatók elhelyezése - 26. A tanszemélyzet ideológiai oktatása - 27., 31. Tanszéki együttműködés szükségessége - 28. Szigorlati feladatok kiadása - 29. A BME és az Agrártudományi Egyetem versenyszerződése
Berzsenyi Zoltán felhozza, hogy az építészmérnöki kar engedélyt adott több hallgatónak az órákról elmaradásra a katonai tanszék hozzájárulása nélkül. Az elnök közli, nogy a VKM.-ban tartott ülésen rossznéven vették a szakérettségisele 25 >-ánák lemorzsolódását /24 személy tanulmányi eredménye.miatt/, amit időközben észre kellett volna venni. Ezeket vissza kellene hozni az egyetemre. Szilágyi Gyula megjegyzi, hogy csak engedékenységgel lehet erről szó. Gerendás István megállapítja, hogy az első évben nem kapták a szakérettségisek kellő segitséget, ezt kell. pótolni, hogy megmenthetők legyenek az egyetem számára. Visszatérve a geodéziára, alelnök ugy látja, hogy a geodéziát illetően nagy javulás tapasztalható. Szilágyi Gyula megjegyzi, hogy a IV. évesek túlságosan tulterhelten kezdték az évet. Országos érdekű murikára igénybevették őket az ősszel, ami 50-60 hallgató lemaradására vez.etett, 21,/ Az elnök felveti a 4,5 éves oktatás bevezetésének kérdését, A tanulmányi bizottságok foglalkozzanak vele és a tárgyalásokba vonjak be a VEM. referensét.is. Végleges tanmenetet nem kell késziten i, mert ahhoz a YeCM. is fog adni szempontokat. Tudomásul szolgál. Rázsó Imre értesülve arról, hogy a 4,5 éves oktatás csak átmeneti lenne, jobbnak látná, ha mindjárt az 5 éves oktatás tervét dolgoznák ki. , Az , elnök megjegyzi, hogy a VEM. a 4.5 éves oktatást fogadta el, igy ez^el kell foglalkozni. A tervezetben viszont meg lehet jegyezni, hogy célravezetőbb volna az 5 éves. Gerendás István megjegyzi,hogy az építészmérnöki karon nincs akadálya annak, hogy a 4.5 éves oktatásra térjenek át, a gépész- és villamosmérnöki karon pedig feltétlenül kivánatos. > Barta István szerint nem szükséges minden karon az egységes 5 éves tanítási időre áttérni. 22./ Az elnök a rajzi túlterheltség kérdését veti fel. A karok foglalkozzanak azzal a kérdéssel, hogy az egyes évfolyamokon mennyi rajz legyen. Tapasztalható-e maximaiizmus s annak következtében van-e elmaradás, /pl, mechanika^ Gerendás István megállapítja, hogy a tárgyak ütemtervét • el kellett készíteni, de senki sem dolgozta fél azokat. Javasolja, hogy egy személyt határozott időre mentsenek fel minden más munkától és végezze jjLe^ezt a feladatot. 23./ Az elnök jelenti, hogy a rajzpapirhiány^Tgyekeztek segiteni s a kb. szükséges 3 tonna papiros biztosítására átiratot intézett a Belkereskedelmi Minisztériumhoz. A tanulmányi osztályok értékeljék ki, hogy mennyi a szükséglet és, az eredményt közöljék Antal gazd. igazgatóval. 24,/ Gerendás István szóváteszi, hogy az egyes tárgyaknál nagyon sok az átfedés. Javasolja, hogy karonként egy személy olvassa át a jegyzeteket és tüntesse fel, hogy melyik tárgyból mit kell törölni. Az elnök szerint az oktatási dékánhelyettesek első feladata az ütemtervekkel, az átfedésekkel és a jegyzetekkel kapcsolatos kérdésele kell, hogy legyenek. A Tanács is szükségesnek tartja az átfedések megszüntetését, de nem karonként, hanem tagozatonként kiván ehhez egy embert, >3
