Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1950-1951

1951. március 5. (59-65.) - 1-10. A vallás-és közoktatásügyi miniszteri rendeletek ismertetése - 11-12. Elnöki jelentések - 13. Laboratóriumi károk kérdése - 14. Könyvtári látogatójegy életbe léptetése - 15. Tankönyvek, jegyzetek eladásának kérdése - 16. Az osztályfőnöki rendszer indítása - 17. A zárthelyik kérdése - 18. Hallgatói jellemzések készítése - 19. Az utóvizsgák - 20. A mérnöki kar tanulmányi osztály munkájának felülvizsgálata - 21. A 4,5 éves oktatás bevezetésének kérdése - 22. A rajzi túlterheltség kérdései - 23. Rajzpapírhiány megoldása - 24. Tantárgyi átfedések megszüntetése - 25, 30. A IV. éves hallgatók elhelyezése - 26. A tanszemélyzet ideológiai oktatása - 27., 31. Tanszéki együttműködés szükségessége - 28. Szigorlati feladatok kiadása - 29. A BME és az Agrártudományi Egyetem versenyszerződése

Az elnök köszönetet mond Gerendás Istvánnak a terv^et el­készítéséért. 17./ Az elnök felveti a zárthelyik kérdését, legyenek mint a katonai tanszékeken villámzárthelyik, vagy mint a múlt évben is előre meghatározott napokon zárthelyik, vágy pedig villámzárthelyik, de félévenként egyszer "bejelentett zárthelyi is. Gerendás István vélemémye szerint a hallgatóság nem tanul rendszeresen; a folyamatos tanulás elősegitésére javasolja villám­kérdések feltevését az órákon és félévközben egy' beszámoló tartását előre meghatározott id ő ben. Ennek a kettős módszernek alkalmazá­sával reálisan lehet osztályozni s a tanszékek számára is megköny­nyiti a hallgatók megitélését. Dr. Polinszky Károly azt tartja, hogy a professzorok felelő­sek a leadott anyagnak a hallgatóság részéről elsajátításáért, ezért adjanak nekik e kérdésben szabadkezet, csupán a követendő szempon­tokat közöljék velük. Dr. Barta István szerint az előre meghatározott zárthelyik kampányszerű, tanulást eredményeznek, ha azonban hetenként történik, folyamatos tanulást követel a hallgatóktól. Szilágyi Gyula, dr. Mihailich Győző és a Dl Sz-kiküldött hozzászólása után a Tanács a 2-3 hetenkénti villámzárthelyi .és félévközben egy komoly zárthelyi tar­tása mellett dönt. 18./ Az elnök szükségesnek tartja, hogy. az osztályfőnökök készitsenek jellemzést a hallgatókról} ez a félév végén történne. Ha a hallgatónak szociális helyzete miatt gyenge az eredménye, fog­lalkozni kell vele, hogy az eredmény megjavuljon. Gerendás István megjegyzi, hogy az évközi munkát az osztály­főnökök rövid feljegyzésekkel ellenőrizhetik. A diploma megszerzé­sekor edig felelősséggel kell meghatározni, hogy az azt megszerző mire a legalkalmasabb, Dr. Kados Jenő helyesnek tartaná, ha a jellemzés mikéntjére bizonyos sémát állapit anának meg; ezzel megkönnyitenék az osztály­főnökök helyzetét és reálisabb lenne a jellemrajz. 19./ Az elnök rámutat, hogy az első időben, sok utóvizsgát tettek le a hallgatók, de azután lanyhulás állott be. Meg kell szorítani a hallgatókat. Mivel március 15-e után u.v. nincs, meg kell vizsgálni, hogy kik távolitandók el az egyetemről; példamutató szigort kell alkalmazni. A tanulmányi osztályok és a dékánok fog­lalkozzanak a kérdéssel. Tudomásul szolgál. 20./ Az elnök jelenti, hogy bizottságot küldött ki a mérnöki kari tanulmányi osztály munkájának a felülvizsgálatára. Ha szüksé­gesnek latszik, a többi tanulmányi osztályét is felülvizsgáltatja. Gerendás István f elhivja, a figyelmet, hogy a IlIXé. mérnök­hallgatók a geodéziából nem tették le időben a vizsgákat, pedig a tanulmányi osztály egész sor határidőt szabott meg. Ez az engedé­kenység határos a törvénysértéssel. Kéri a rektort, hogy a kiküldött bizottság vizsgálata erre is terjedjen ki. Szilágyi Gyula kijelenti, hogy e jelenség valóban fennáll, de nehéz helyzetben van a tanulmányi osztály, mert a hat áridő pon­tos betartása nagy lemorzsolódást eredményezett volna. ., . \ .' • r t. ~ • > >. - 4 _

Next

/
Thumbnails
Contents